Egy férfi sakkozik.

Mindannyian rendelkezünk az előre gondolkodás képességével. Valószínűleg már megtervezted, hogy mit fogsz csinálni ma este, és valószínűleg ismered azt az útvonalat is, amelyen hazafelé fogsz menni. Az előre gondolkodás az intelligencia egyik jellemzője. Enélkül egyszerűen az ösztöneink és reflexeink rabszolgái vagyunk – kicsit olyanok, mint egy növény vagy egy csecsemő.


Na de mi a helyzet az előre gondolkodás szerepével a másokkal való bánásmód terén? Ezzel foglalkozik a Mount Sinai School of Medicine egy nemrégiben készült tanulmánya. A kutatás bemutatja, hogy mennyire gondolkodunk előre, amikor másokkal érintkezünk.

A gondolkodás elmélete

A világ tele van különbözőbbnél különbözőbb emberekkel, akik függetlenek és néha dühítően kiszámíthatatlanok. Semmiképpen sem tudunk a fejükbe hatolni, hogy megtudjuk, mit gondolnak, vagy mit fognak tenni. De mivel az ember társas lény, nem meglepő, hogy kifejlesztettünk olyan módszereket, amelyekkel kiszámíthatjuk, mire gondolhatnak a többiek.

Ezt nevezzük „elméletnek", amellyel a legtöbben képesek vagyunk beleélni magunkat valaki más helyébe. Az elméletet felnőttként tanuljuk meg.

A gyerekek 15 hónapos koruk körül kezdik megérteni, hogy más embereknek is van saját gondolati életük – saját vágyaik, érzelmeik stb. –, de egy ideig még rosszul kompenzálnak és rosszul alkalmazkodnak ehhez.

Például, ha egy kétéves gyerek látja, hogy egy másik ember bajban van, akkor igyekszik segíteni neki azzal, hogy odaadja neki a játékát vagy a kedvenc tárgyát. Felismerik, hogy valakinek megvannak a saját érzései, de nem tudnak belegondolni abba, hogy mit akarhat a másik.

A legtöbb embernek rendkívül kifinomult elméleti képességei vannak. Íme egy példa: Tegyük fel, hogy beszélgetünk valamiről, és látod, hogy felnézek az órára. Milyen feltételezések vagy gondolatok járnak most a fejedben? Untatsz engem? Valahol máshol kell lennem? Van egy pók az órán?

Valójában azok az emberek, akik „túlgondolják" a dolgokat, gyakran elvesznek és csapdába esnek a spekulatív elméletek bonyolult játékában. Mint a legtöbb dolog esetében, egy hasznos agyi szokás is könnyen mérgezővé válhat, ha túlzásba visszük.

Mindig két lépéssel előre

Amit a kutatók által nemrégiben végzett tanulmány hozzáad a vitához, arra vonatkozik, hogy mennyire alkalmazzuk az elméletet, amikor megpróbálunk meggyőzni vagy manipulálni másokat.

A Mount Sinai-kutatócsoport 48 résztvevőt ültetett be egy agyszkennerbe, és egyfajta „ultimátumjátékot" játszottak velük. Csapatokra osztották őket, és azt a feladatot kapták, hogy osszanak el 20 dollárt egymás között. A játék egyik változatában egyáltalán nem voltak szabályok. Annyit alkudozhattak és manipulálhattak, amennyit csak akartak.

A vizsgálat két dolgot tárt fel: először is, az összes befejezett játék számítógépes elemzése után felfedezték, hogy az eredmények olyanok voltak, mint amilyeneket olyan emberektől várnánk, akik két, három vagy négy lépéssel a többiek előtt gondolkodnak. Más szóval, ha az emberek csak egy lépéssel gondolkodtak volna előre, az eredmények teljesen másképp alakultak volna.

Másodszor, az agyi szkennelések kimutatták, hogy az alkudozások során hozott döntéseket a ventromedialis prefrontális kéreg aktivitása kísérte. Ez az agynak ugyanaz a része, amelyet a legtöbb előre gondolkodó döntésnél használnak. Tehát, legalábbis neurofiziológiai szempontból, mások manipulálása nagyjából ugyanolyan, mint bármely más cselszövés.

Minden interakció egy sakkjátszma

Van egy emlékezetes jelenet a Drótban, ahol D'Angelo a drogkereskedés valós világát használja fel a sakk szabályainak magyarázatára. Jól működik, és most már talán tudjuk, miért. A kutatók azt mondják, hogy amikor megpróbálunk másokat befolyásolni vagy manipulálni, az agyunk nagyjából ugyanúgy aktiválódik, mint amikor sakkozunk.

Minden társas interakció egy sakkjátszma, amikor megpróbálunk bejutni valakinek a fejébe, hogy eligazodjunk annak kapcsán, hogy mit gondol, vagy mit fog tenni. Ez a kapcsolatok átka, és sok konfliktus forrása. Na de mii lenne akkor, ha jobban tudnánk játszani?

Tudjuk, hogy a sakkozásnak rengeteg előnye van, de talán hozzátehetnénk a listához azt is, hogy jobbá tesz a saját akaratodat érvényesítésében.

Forrás: Big Think

A figyelmetekbe ajánljuk