Rengeteg okunk lehet arra, hogy korlátozzuk a zsír mennyiségét az étrendünkben, egy friss tanulmány pedig egy újabb indokkal bővíti a listát: a magas zsírtartalmú étrend megzavarhatja az agyunk kalóriaszabályzó képességét.
Patkányokon végzett kísérletek során a tudósok megállapították, hogy miután hosszabb ideig magas zsír- és kalóriatartalmú ételekkel etették őket, az agy és a bél közötti jelátviteli útvonal megszakadt, és már nem szabályozta úgy a kalóriafogyasztást, ahogyan kell.
Ez is érdekelhet:5 energianövelő étrend-kiegészítő, amitől az egész napot végig hajthatod
Ennek az útvonalnak a kulcsa az agyban található csillag alakú sejtek, az asztrociták, amelyek általában úgy reagálnak a sok zsír és kalória elfogyasztására, hogy fékezik a táplálékfelvételt, kiegyensúlyozva a bevitt mennyiséget.
Idővel úgy tűnik, hogy az asztrociták érzéketlenné válnak a magas zsírtartalmú ételekkel szemben.10-14 napos magas zsír/kalória tartalmú étrend után az asztrociták nem reagálnak. Az agy elveszíti a kalóriabevitel szabályozására való képességét. Ez megzavarja a gyomor felé irányuló jelátvitelt, és késlelteti a gyomor kiürülését
– mondja Kirsteen Browning, a Penn State College of Medicine ideg- és viselkedéstudományi professzora.
A kutatásban használt rágcsálókat csoportokra osztották, és 1, 3, 5 vagy 14 napig magas zsír- és kalóriatartalmú étrenddel, illetve standard kontroll étrenddel etették őket. A táplálékfelvétel és a testtömeg rögzítése mellett a kutatócsoport genetikai szerkesztési technikákat is alkalmazott, hogy célzottan figyeljék meg és kövessék az egyes idegi áramköröket, beleértve az asztrocitákat is.
Az agytörzsben lévő asztrociták gátlásával a kutatók képesek voltak összekapcsolni ezeket a sejteket a csökkent bél-agy kommunikációval és a táplálékfelvétel szabályozásának hiányával, ami normális esetben a magas zsírtartalmú diéta első 3-5 napja alatt következne be.
A gátolt asztrociták lemásolták azt, ami a patkányokkal történt egy-két hét magas zsírtartalmú diéta után. Az viszont még nem biztos, hogy pontosan hogyan irányítják az asztrociták azt, ami a bélben történik, de nyilvánvalóan van valamilyen kapcsolat.
Még nem tudjuk, hogy az asztrociták aktivitásának és a jelátviteli mechanizmusnak a csökkenése a túlevés oka, vagy az a túlevésre válaszul következik be
– tette hozzá Browning.
Bár a tanulmány csak a patkányok étkezési szokásait elemezte, jó okunk van feltételezni, hogy ugyanez az emberekre is érvényes. Mivel az elhízás komoly közegészségügyi problémát jelent, a szakértők keresik a módját annak, hogyan lehetne jobban megérteni és kezelni.
Az elhízás számos egészségügyi probléma kockázatát növeli, beleértve a 2-es típusú cukorbetegséget, a szívkoszorúér-betegséget, a stroke-ot és a rák bizonyos típusait. A depresszióval és más mentális egészségügyi problémákkal is összefüggésbe hozták.
A kutatók most azt remélik, hogy azáltal, hogy többet tudunk meg az agynak a túlzott evésre adott válasza mögött meghúzódó "összetett központi mechanizmusokról", képesek leszünk olyan módszereket kifejleszteni, amelyekkel a jövőben célba vehetjük ezeket a mechanizmusokat és csökkenthetjük az elhízást.
