Az osztrák kutatócsoport 20 kutyára helyezett el szemmozgást követő sisakokat, hogy minden szituációban pontosan érzékeljék tekintetüket. A tesztalanyok között nyolc keverék, valamint staffordshire terrierek, ausztrál juhászkutyák és uszkárok voltak.
Ez is érdekelhet! Ha mi stresszesek vagyunk, kutyáink is azok lesznek
Az egyetem Clever Dog Labjában végzett kísérlet során minden egyes kutyus térden állva nézett szembe a tudóssal, akinek mindkét oldalán egy-egy tálat helyeztek el, amelyek közül csak az egyik tartalmazott rejtett jutalomfalatot.
A kutyákat ezután öt különböző szituációval szembesítették, mindegyiküket hatszor egymás után. A tudósok a tálra mutattak, miközben a kutyát bámulták, vagy egyszerre mutattak és néztek a tálra, vagy csak a tálra néztek.
Még azt a klasszikus trükköt is bevetették, amit sok kutyatulajdonos játszik kedvencével: úgy tettek, mintha egy labdát dobnának a tál irányába, miközben azt valójában a kezükben tartották.
A sisakkal készített felvételek azt mutatták, hogy a kutyák akkor teljesítettek a legjobban, amikor a tudós egyszerre mutatott és nézett a jutalomfalatot tartalmazó tálra. Talán nem meglepő módon az állatok akkor teljesítettek a legrosszabbul, amikor a tudósok úgy tettek, mintha dobnák a labdát.
De vajon megértették?
Illusztráció.
Fotó: Shutterstock
A kutatók számára az eredmény arra a hipotézisre mutatott rá, hogy a kutyák inkább az emberi referenciális kommunikációs jeleket követik, mint az egyszerű irányjelzéseket. Más szóval, a kutyák megérthették a nekik adott információ jelentését – jelen esetben a jutalomfalat konkrét hollétét –, ahelyett, hogy csak futottak volna abba az irányba, amerre mutattak nekik.
Figyelmedbe ajánljuk! Egy kutatás szerint az őskori farkasok maguktól csatlakozhattak az emberekhez
A kutatók óvakodnak attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjanak le. Hogy a kutyák pontosan mennyire értették meg, mi történik, az egyelőre nyitott kérdés, hangsúlyozta Voelter. A Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány szerint további kutatásokra lenne szükség a természetpedagógia ezen területén.
Forrás: ScienceAlert