Ahhoz, hogy a vad farkasokból engedelmes házőrzők váljanak, rengeteg időre és genetikai alkalmazkodásra volt szükség. Egy új kutatás szerint azonban a folyamat sokkal egyszerűbben mehetett végbe, mint azt a tudósok eddig gondolták.
A tudósok jelenleg úgy vélik, hogy a farkasokat körülbelül 15 ezer évvel ezelőtt háziasítottuk. Ez azonban sokak szerint túl gyorsnak számítana a fajképződéshez, azaz, hogy egy teljesen új faj különváljon egy régebbiből. Az uralkodó nézet szerint tehát a folyamatot mesterséges szelekció gyorsította fel, mivel az ember szándékosan párosította a legszelídebb farkasokat, hogy minél gyorsabban barátságosabb ebeket tenyésszen.
Egy friss tanulmány szerzői szerint azonban az ősi farkasok – emberi beavatkozás nélkül – magukat háziasították az emberi közösségekhez, főként az ottani élelem miatt.
Ezt is olvasd el! A szobakutyák valóban képesek szaporodni vadon élő farkasokkal?
Fotó: Shutterstock
Az elképzelés szerint néhány szelídebb farkas magától kezdett el az emberi táborok környékén lógni, abban a reményben, hogy felszedhetik az ételmaradékot. A „proto-honosítási hipotézis” néven ismert elmélet azt állítja, hogy ezek a példányok természetes módon szigetelődtek el a kevésbé embertűrő farkasoktól, majd végül egymással párosodtak.
Sok szakértő azonban kritikus ezzel kapcsolatban: szerintük, ha így történt volna, akkor jóval több időre lett volna szükség a faj megszületéséhez.
Modellünk csak akkor teszi lehetővé, hogy a proto-domesztikációs hipotézis legyőzze az időkorlátozással kapcsolatos kifogást, ha az ősi farkasok gyakrabban választottak olyan farkasokkal való párosodást, akik hasonló toleranciával (vagy toleranciahiánnyal) rendelkeztek az emberrel szemben
– írják erre reagálva a tanulmány szerzői.
Ez is érdekelhet! A japán farkas lehet a házi kutyák legközelebbi rokona
Ha ez a kiválasztás létezett az ősi farkaspopulációban, az szerintük azt jelenti, hogy az embertűrés „különleges képesség” lehetett, mivel hozzájárult mind az ökológiai szelekcióhoz, mind a nem véletlenszerű párosodáshoz.
Ennek ellenére a kutatók elismerik, hogy eredményeik sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudják a korai farkasok háziasításának okát. Továbbra is teljesen elképzelhető, hogy mesterséges, emberi beavatkozással végrehajtott szelekció vezérelte az egész folyamatot.
Forrás: IFL Science
