Több mint három év telt el az első ismert koronavírus-fertőzés óta. Azóta már száz millió ember esett át a betegségen, köztük nagy valószínűséggel mi is, ám valószínűleg még mindig vannak olyanok akiknek sikerült (eddig?) teljesen elkerülnie a vírust. Hogy miért, az egyelőre jó kérdés.
A kutatók ugyanis még mindig nem tudják, hogy akiket elkerült a fertőzés azok immunisak-e a betegségre, esetleg valamilyen előnyös genetikai mutációval rendelkeznek vagy csak szimplán szerencséjük volt.
Lindsay Broadbent a brit Surrey Egyetem virológiai oktatója írt a témában a The Conversation cikkében, ahol elmondta, hol tart jelenleg a tudomány a kérdéssel kapcsolatban.
Ez is érdekelhet: Úgy tűnik, a szorongásra való hajlam leginkább anyákról lányaikra öröklődik
Az amerikai kutatók által vezetett COVID Human Genetic Effort (COVID humán genetikai erőfeszítés) olyan embereket toborzott, akikről lehetett tudni, hogy volt kapcsolatuk a vírussal, de ő maguk nem kapták el a betegséget – ilyenek például az egészségügyi dolgozók vagy azok, akik olyan háztartásban éltek, ahol volt koronavírusos beteg.
A kutatók az ő DNS-üket vizsgálják majd, hogy olyan szokatlan mutációkat keressenek, amelyek magyarázatot adhatnak a SARS-CoV-2 fertőzéssel szembeni látszólagos ellenállásra – Broadbent szerint ez lehet a sejtek receptorainak vagy a vírus sejtjeinkbe való bejutásához szükséges enzimek mutációja, vagy esetleg a fertőzésre adott immunválaszban szerepet játszó gén mutációja.
Korábban már a DNS-be található rendellenességeket feltáró, úgynevezett genomszintű asszociációs vizsgálatok már képesek voltak azonosítani olyan genetikai mutációkat, amelyek egyes embereket ellenállóvá tesznek más fertőzésekkel, például a HIV-vel és a norovírussal (a téli hányásvírussal) szemben.
Ha a kutatók azonosítani tudják, hogy az emberek miért lehetnek immunisak egy adott vírussal szemben, akkor elméletileg ezt a tudást fel lehetne használni a fertőzés megelőzésére is – írja Broadbent.
Olvasd el ezt is! Neked is van egy hasonmásod? Több bennetek a közös, mint gondolnád!
Azért nem ilyen egyszerű a dolog: annak ellenére, hogy már ismerjük azokat a genetikai mutációkat, amelyek néhány embert megvéd a norovírus ellen, nincs vakcina vagy kezelés rá.
Egy hasonló kísérlet volt már a hírhedt „CRISPR-babákkal": ők 2018-ban születtek, és a tudósok úgy szerkesztették a genomjaikat, hogy immunissá tegyék őket a HIV-re. Ám a kísérlet sok kritikát kapott etikai szempontból, ráadásul jelenleg illegálisnak is számít egy ilyen beavatkozás.
Broadbent szerint lehetséges, hogy nem egy gén mutációja, hanem több gén mutációinak kombinációja teszi az emberek egy kis részét immunissá a COVID-19-re. Több gént megcélozni anélkül, hogy nem kívánt mellékhatásokat okozna, elég nehézkes folyamat, ezért nehezen is hasznosítható a koronavírus elleni gyógyszerek fejlesztésében.
Ettől függetlenül a koronavírusnak ellenálló genetikai mutációk megértése értékes betekintést nyújthat abba, hogy a SARS-CoV-2 hogyan fertőzi meg az embereket és hogyan okoz megbetegedést. Broadbent szerint mindez inkább tudományos szempontból lehet érdekes, de klinikailag kevésbé valószínű, hogy eredményes lesz a végeredmény.
Az biztos, hogy még eltart egy ideig, amíg a fentebb említett vizsgálatok választ adnak a kérdésekre, de tudósok jelenleg úgy vélik, hogy valóban van egy kis csoport, amely a génjeiknek köszönhetően természetes módon immunis a SARS-CoV-2-re.
