A tudósok egy lépéssel közelebb jutottak ahhoz, hogy megtudják, mitől lesz egy kutya ennyire odaadó. Kiderült, hogy kedvenceink az emberi szociális készségek egy részét egy korábban fel nem fedezett genetikai mutációból tanulhatták. De ez mit is jelent pontosan?
A japán Azabu Egyetem kutatócsoport múlt héten publikált tanulmányában azt állította, hogy az ősi kutyafajták kevésbé hagyatkoztak az emberre, ha problémamegoldásról volt szó, mint a mostani európai fajták. Ez pedig arra utal, hogy a genetikai mutáció akkor történt és terjedt el, amikor az emberek a kutyákat szociális képességeik és hasznosságuk miatt tenyésztették.
Mivel az azonos ősökkel rendelkező farkasok nem mutatnak jó emberi kommunikációs készséget, a kutyák háziasítása során genetikai változásoknak kellett bekövetkezniük
– írták a tanulmány szerzői.
Úgy tűnik, ahogy az emberek fejlődnek, úgy a kutyák is.
Idővel szelektíven tenyésztettük négylábú társainkat, hogy megértsék az embereket. A tanulmány szerzői pedig erre igyekeztek rámutatni: az elmúlt 10 ezer évben óriási hatással voltunk a kutyák biológiájára.
A háziasítás olyan tulajdonságok kiválasztását jelenti, amelyek alapvetően megváltoztatják a vadon élő fajokat, hogy hasznosabbá váljanak az ember számára
– nyilatkozták a szakértők.
A tanulmány egy kicsit emlékeztet arra a 2019-es hírre, miszerint a kutyáknál idővel kifejlődtek az „emberibb" homlokizmok és az ellenállhatatlan kölyökszemek, hogy képesek legyenek jobban kommunikálni akár a vacsora vagy éppenséggel a séta iránti vágyukat.
