ketogén étrend
Shutterstock

Valóban egészséges a ketogén diéta?

Nem mindenkinek hasznos, és hosszabb ideig sem érdemes csinálni.

A ketogén diéta az egyik legnépszerűbb diétává vált az utóbbi években, miután olyan hírességek is elkezdték népszerűsíteni, mint például Lebron James, Kim Kardashian vagy éppen Gwyneth Paltrow.

Mint kiderült, a diéta csak akkor javítja az egészséget és csökkenti az elhízást, ha kifejezetten rövid ideig alkalmazzák, mivel a negatív hatásai már egyetlen hét után érzékelhetőek – állapította meg egy tanulmány, amelyet a PsyBlog mutatott be röviden.

A keto diéta rendkívül magas zsírtartalmú és nagyon alacsony szénhidráttartalmú ételekből áll. A kalóriák 90 százaléka zsírból, 1 százaléka szénhidrátból, a többi pedig fehérjéből származik.

A diéta hatása – akár pozitív, akár negatív – az immunválaszban és a gyulladásban fontos szerepet játszó gamma delta T-sejtektől függ.

A keto diéta úgy manipulálja a szervezetünket, hogy több zsírt égessen, és mivel alig tartalmaz szénhidrátot, a glükózszint csökkenését, valamint az inzulintermelés csökkenését okozza.

Válaszul a szervezetünk éhségérzetre kapcsol, és így inkább a zsírokat kezdi el lebontani, mint a szénhidrátokat. A folyamat során a májban ketontestek keletkeznek, amelyeket alternatív energiaforrásként használunk fel.

Amikor a szervezet elkezdi használni ezeket a vegyi anyagokat, az a zsírszövetekben a gamma delta T-sejtek terjeszkedését idézi elő. Mindez csökkenti a cukorbetegség kockázatát, és csökkenti a zsírszöveti gyulladást – mondta Waldemar Von Zedtwitz professzor, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatócsoport egerek egy csoportját etette keto diétával, és azt látták, hogy egy hét elteltével az egerek anyagcseréje és inzulinérzékenysége javult, miközben vércukorszintjük és gyulladásuk csökkent.

Az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú diéta első hete után azonban az egerek több zsírt kezdtek el enni, ami több volt, mint amennyit el tudtak égetni, így elhízással és cukorbetegséggel kellett szembenézniük. A kutatócsoport megállapította, hogy ez az „éhezés-nem éhezés" üzemmód arra készteti a szervezetet, hogy zsírt raktározzon, de ugyanakkor zsírt is égessen.

Emiatt elveszítik a zsírban lévő védő gamma delta T-sejteket. Mielőtt egy ilyen diéta előírható lenne, ellenőrzött körülmények között végzett klinikai vizsgálatra van szükség, hogy megértsük a metabolikus és immunológiai előnyök mögött meghúzódó mechanizmust, illetve a túlsúlyos és cukorbetegség előtt álló egyénekre gyakorolt esetleges káros hatásokat

– mondták a tanulmány szerzői.


A figyelmetekbe ajánljuk