Orvosi rejtély: a magyar katona, aki közel 40 évig képtelen volt elaludni

Kern Pál egyike volt azoknak a katonáknak, akik az első világháború kitörésekor azonnal bevonultak, miután Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia főhercegét és feleségét meggyilkolták. Tagja volt a Monarchia elit osztagának, annak a csoportnak, amely az első világháború frontvonalában az ellenséges állásokba vezette a rohamokat.

Ez is érdekelhet: 76 éves fotó alapján találta meg a testvéreket egy magyar származású veterán

1915-ben az oroszok ellen harcoltak, amikor találat érte a fejét. A golyó a jobb halántékán keresztül hatolt be a koponyájába, és azonnal eszméletét vesztette. A seb kétségtelenül halálos lehetett volna, ha nem kap sürgős ellátást, viszont azonnal a lembergi kórházba szállították, és el is sikerült távolítani a golyót.

A vizsgálatok során kiderült, hogy a lövedék a homloklebenye egy részét károsította. Az agynak azt a részét, amelyet a viselkedés és érzelmi irányító központnak tartanak, és amely olyan agyi tevékenységért felelős többek között, mint a mozgás, az érzelmek, a tervezés és a problémamegoldás.

Amikor Kern eszméletéhez tért a sérüléséből, nem tudta, hogy ez lesz az utolsó alkalom, hogy felébredt. A SoFrep írásában is kiemeli, miszerint a sérülése következtében a tudomány által is anomáliának számító következményekkel kellett szembenéznie: elvesztette élete hátralévő életére az álmosság érzését és az alvás szükségletét.

Negyven éber év

Kern Pál 1930-ban

Felépülése után hamarosan kilépett a szolgálatból, és visszatért a civil életébe. Próbálta magát alvásra kényszeríteni, csakhogy a végén még fáradtabbnak érezte magát. Az alvás iránti vágy elillant belőle.

Ezt is olvasd el! Mi az az alvás közbeni hipnózis? És tényleg segít?

A leghosszabb idő, amíg ébren tudnánk maradni körülbelül 11 nap lenne egyhuzamban. Az alvásmegvonás hosszú távú hatásai közé tartozik a magas vérnyomás, a szívroham, a stroke, az elhízás, a cukorbetegség, a depresszió és a szorongás, valamint a memóriavesztés, a csökkent agyműködés, a legyengült immunrendszer és a pszichés zavarok is.

Ezek az ő esetében nem mutatkoztak, de kisebb következmények azért jelen voltak. Elmondása szerint könnyebben vált ingerültté és a hangokat is intenzívebben észlelte. Kern minden nap körülbelül egy órára becsukta a szemét, mivel ellenkező esetben fájt a feje. Ez utóbbi akkor is előfordult vele gyakran, ha nem töltötte napjának egy részét szellemi tevékenységgel.

A legtöbb orvos szkeptikus volt Kern állításaival kapcsolatban. A világ minden tájáról érkező orvosok vizsgálták őt, de még mikroalváshoz hasonló állapotokat sem tudtak kimutatni nála. Feltételezhetően golyó az agyának egy olyan részét károsította, amely igényli az alvást. A nemzetközi sajtó is időről-időre a csodájára járt.

Negyven éven át tartó különös állapota – ha a napi 8 óra alvással számolunk – plusz 20 év ébrenlétet biztosított neki. Alvás helyett az idejét olvasással és szeretteivel töltötte, érdekes sorsa mellett így mindenképpen tartalmas életet élhetett.

Kern Pál végül 1955-ben, 71 éves korában hunyt el.