A világ legősibb barlangrendszere 100 millió évvel a dinoszauruszok előtt jött létre, és még ma is látogatható
Ausztráliában található a világ legkorábban létrejött barlangrendszere, amely már jóval a dinoszauruszok megjelenése előtt is létezett. A 340 millió éves Jenolan-barlangrendszer nemcsak a Föld geológiai múltjáról, de az ősi tengeri élővilágról is mesél.
A legtöbb becslés szerint a kelet-ausztráliai Jenolan-barlangrendszer körülbelül 340 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor a Föld szárazföldjeinek nagy része még a Gondwana szuperkontinenshez tartozott – nagyjából 100 millió évvel azelőtt, hogy az első dinoszauruszok megjelentek volna.
Ahogy az IFLScience is említi, a tudósok sokáig úgy gondolták, hogy a barlangok viszonylag fiatalok, és a Kék-hegység folyói formálták őket. Ez az elmélet 2006-ban megdőlt, amikor a geológusok nem magukat a kőzeteket elemezték, hanem azokat az agyagásványokat, amelyek a barlangokban rekedtek. Ezek akkor kristályosodtak ki, amikor több százmillió évvel ezelőtt vulkáni hamu került a barlangokba. A kálium és argon arányának köszönhetően a tudósok megállapították, hogy egy nagyjából 340 millió éves barlangrendszerről van szó.
Ahogy Armstrong Osborne, a Sydney-i Egyetem geológusa kiemelte, a Jenolan-barlangrendszer geológiai léptékben is rendkívül réginek számít. Összehasonlításként a mintegy 100 millió éve kialakult Kék-hegységet hozta fel; hozzátette, hogy a dinoszauruszok „csupán” 65 millió éve haltak ki.
A barlangrendszer az évmilliók során folyamatosan bővült és egyre összetettebbé vált. A vizsgálatok közben a tudósok fiatalabb üledékrétegeket is találtak, amelyek arra utalnak, hogy a barlangokat idővel a Sydney Basin (Sydney-medence) nevű biorégió fedte be, 303, 258 és 240 millió éves rétegekkel. A hosszú kialakulási folyamat különféle barlangtípusokat hozott létre. Vannak folyóbarlangok, például az Imperial Cave; vízzel telt freatikus üregek, mint a Diamond Cave; beomlás útján keletkezett kamrák, köztük az Exhibition Chamber; valamint kupola alakú terek, például a Persian Chamber, amelyek meleg és hideg víztömegek keveredésekor alakultak ki.
A falakon ősi tengeri élőlények maradványait is felfedezték. Kagylók és fosszilizálódott korallok kerültek elő annak ellenére, hogy a barlangok több mint száz kilométerre vannak Sydney jelenlegi partvonalától. Ez egyértelmen arra utal, hogy a területet egykor tengervíz borította.
A barlangok történetét emberi tevékenységgel is össze tudták kapcsolni, hiszen a terület a Gundungurra nemzethez tartozó Burra Burra klán ősi földje volt. Ők Binoomeal néven emlegették a barlangokat, ami „sötét helyeket” jelent. A képződményekhez jótékony hatást kapcsoltak, és még a 20. században is előfordult, hogy egyes őslakos közösségek betegeiket a föld alatti vizekhez vitték, mert úgy hitték, hogy azok gyógyító erővel bírnak.
A barlangrendszer ma is látogatható, ám jelenleg karbantartási munkák miatt zárva tart. Várhatóan 2026 második felében nyitnak ki újra.
(Nyitókép: Wikimedia Commons)
Olvasd el ezt is!