Bár a tudósoknak vannak elméletei a következő jelenségekről, senki sem tudja biztosan megmondani, hogy mi az oka. Íme, az élet négy olyan rejtélye, amely még mindig megakasztja a szakembereket.
Az emberek miért ásítanak?
Az ásítás egy teljesen hétköznapi és természetes dolog, de furcsa módon a tudósok még mindig nem tudják, hogy pontosan miért tesszük.
Az utóbbi időben a tudományos közösség arra a konszenzusra jutott, hogy az ásítás egy hőszabályozó viselkedés, amely lehűti az agyat, de a valódi biológiai funkciója még mindig nem világos.
Ráadásul a tudósok még abban sem teljesen biztosak, hogy miért „ragályos" az emberek között. Feltehetőleg az agyban az empátiáért és a szociális készségekért felelős hálózatok aktiválódnak, amikor látunk valakit ásítani. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a csimpánzok is képesek „elkapni" az emberek ásítását.
Mások arckifejezésének másolása tehát segít nekünk abban, hogy elfogadjuk és megértsük az aktuális állapotukat. Ezért van az, hogy a pszichopaták nem annyira fogékonyak a fertőző ásításra.
Ez is érdekelhet: Végre tudjuk, hogy a Hold távolibb oldala miért sokkal kráteresebb
A gomba, ami csak Texasban és Japánban terem
commons.wikimedia.orgA Chorioactis geaster a Chorioactis nemzetség egyetlen gombafaja, és csak Texasban és Japánban található meg. A két hely ugyanazon a szélességi fokon van, de a mikológusok nem tudták kideríteni, hogy miért csak ezen a két helyen nőnek ezek a gombák.
Mi is pontosan a sötét anyag?
Az anyag protonokból, neutronokból és elektronokból áll, ám a sötét anyag összetétele még mindig rejtély. Az egyik elmélet szerint a sötét anyag olyan részecskékből áll, amelyeket egyszerűen nem tudtunk kimutatni vagy azonosítani. Egy 2016-os tanulmány szerint a sötét anyagot ősfekete lyukak alkothatják.
A sötét anyag nem tükrözi vagy bocsátja ki a fényt, de nagy koncentrációban képes elhajlítani a fényt.
Feltételezve, hogy a világegyetemről és a fizikáról szerzett ismereteink helyesek, több sötét anyag is létezhet. És úgy tűnik, hogy szükség van rá ahhoz, hogy a gravitációs vonzás elég erős legyen a bolygók és galaxisok létrehozásához.
Miért dorombolnak a macskák?
A macskák dorombolási mechanizmusa sokáig megoldatlan rejtély volt. Ma már azonban széles körben úgy gondolják, hogy a macskák gégefő körüli izmai húzodnak össze, és ezzel rezgést keltenek, aminek a klasszikus doromboló hangot köszönhetjük.
De hogy miért dorombolnak egyáltalán, még mindig vitatott. Az egyik feltevés szerint a dorombolás elősegíti a csontok növekedését, mivel a rezgési frekvencia hatására a csontok megkeményednek.
A 25-100 Hz-es frekvenciájú dorombolás megfelel az emberek számára a terápiás gyógyászatban bevált gyógyító frekvenciáknak
– nyilatkoztaGary Weitzman állatorvos.
Miért vannak különböző vércsoportok?
Négy fő vércsoport van: A, B, AB vagy 0. Ezek a típusok meghatározott antigének jelenlétére, illetve az 0 esetében azok hiányára utalnak. Ami furcsa, hogy úgy tűnik, ezek az antigének semmilyen evolúciós előnnyel nem járnak, sokkal inkább hátrányt jelentenek. Nemcsak azért nehezítik meg számunkra a vérátömlesztést, mert bizonyos vércsoportok olyan antitesteket termelnek, amelyek megtámadják ezeket az antigéneket, hanem a kutatások szerint bizonyos betegségekre is fogékonyabbá tehetnek bennünket. Egy evolúciós hiba lenne? Senki nem tudja.
