Az eszköz, ami a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) repül majd az első kísérletéhez az űrben egy EEG-fejhallgató.
A küldetés? Az űrhajósok neurológiai tevékenységének elemzése, hogy a tudósok megértsék, hogyan hat a mikrogravitáció az agyra.
Az űrutazás agyra gyakorolt hatásairól még mindig keveset tudni: míg az asztronautáknál általában különböző fiziológiai változásokat mérnek, a pulzusszámtól az izomtömegig, addig az űrrepülések során bekövetkező idegi változásokról jelenleg nincsenek jó minőségű longitudinális adatok.
Pedig ez az információ kulcsfontosságú lehet annak megértésében, hogy az agy hogyan alkalmazkodik a hosszú távú űrutazáshoz.
A jövőbeli küldetések során az utazások sokkal hosszabb ideig tartanak majd, és a mikrogravitációnak az űrhajósok állapotára gyakorolt hatása sokkal nagyobb mértékben lesz majd jelen.
– mondta Yair Levy, az eszköz mögött álló brain.space cég vezérigazgatója.
Az első lépés a cél felé, hogy a fejhallgatót tesztelik az Axiom-1 (AX-1) űrhajósain, amely a világ első, kizárólag magánszemélyek által az ISS-re indított küldetés a SpaceX jóvoltából.
A brain.space eszköze az elektroenkefalográfiát (EEG) használja az agyban lévő neuronok egymás közötti kommunikációja során keletkező apró elektromos jelek érzékelésére. A mesterséges intelligencia ezután megszűri a jeleket és értelmezi az adatokat.
A korábbi, űrben végzett idegi vizsgálatokhoz alacsony felbontású, gél alapú EEG-rendszereket használtak, de ezeket bonyolult volt felállítani, és csak alapvető agyi jeleket mértek. A brain.space a gélt egy száraz rendszerrel helyettesítette, amely körülbelül 500, apró kefékre hasonlító érzékelőből áll. A vállalat szerint ez egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a fejhallgató használatát.
A készülék egyébként már a Földön is végzett alapszintű méréseket az űrhajósokon. Az ISS-re érkezés után a rendszer szoftverét az űrállomáson egy laptopon fogják beállítani majd.
Miután elvégezték a szükséges beállításokat a legénység mindhárom tagja háromszor 20 percig fogja viselni az eszközt a nyolcnapos küldetés során. A Föld körüli pályán gyűjtött adatokat minden egyes ülés után elemzés céljából továbbítják a brain.space és a Ben-Gurion Egyetem kutatóinak.
Miután az űrhajósok visszatérnek a Földre, ugyanazokat a kísérleteket fogják elvégezni, hogy felmérjék a mikrogravitáció utóhatásait.
Végső soron a vállalat egy olyan nagy adatplatformot szeretne kifejleszteni, amelyet a kutatók, fejlesztők és orvosok használhatnak és integrálhatnak a különböző agyi aktivitással kapcsolatos termékekbe és szolgáltatásokba.
A vállalat reméli, hogy az ISS-kísérlet csatlakozik azon űrprojektek listájához, amelyek javítják majd az életet a Földön. Egyelőre azonban arra összpontosít, hogy felkészítse az űrhajósok agyát a hosszú távú űrutazásra és a földön kívüli életre
(TNW) .
