időutazás
Fotó: Shutterstock

Úgy tűnik, egy tudósnak sikerült megoldania az időutazással kapcsolatos nagypapa paradoxont

A nagypapa paradoxon az időutazás egyik legnagyobb elméleti akadálya. Egy új kutatásnak azonban sikerült feloldania a rejtélyt, ami megnyithatja az időben való ugrálás elméleti lehetőségét.


A tudósok az időutazás megvalósíthatóságát lehetetlennek tartják, részben a híres nagypapa paradoxon miatt. Az elmélet röviden arról szól, hogy ha valaki visszautazik az időben, és megöli a saját nagyapját, mielőtt annak gyerekei születnének, akkor gyakorlatilag a saját létezését törli el. De ha az illető nem születik meg, akkor mégis hogyan tud visszamenni az időben, hogy megölje a nagyapját?

Lorenzo Gavassino, a Vanderbilt Egyetem fizikusa az általános relativitáselmélet, a kvantummechanika és a termodinamika kombinálásával rájött, hogyan valósítható meg az időutazás anélkül, hogy az logikai ellentmondáshoz vezetne – írja a Live Science.

A fizika törvényei és a tapasztalataink alapján tudjuk, hogy az idő lineárisan halad a múltból a jövő felé. Einstein 1915-ben elkészült általános relativitáselmélete szerint a téridő ehhez képest akár szokatlan módon is viselkedhet, amit az olyan jelenségek is bizonyíthatnak, mint a fekete lyukak, vagy épp a zárt, időszerű görbék. Ezek az elméleti téridőhurkok akár lehetővé is tehetnék, hogy egy személy visszatérjen a saját múltjába.

Az általános relativitáselméletben az energia és a lendület minden formája gravitációs forrásként működik. Azaz, ha az anyag forog, akkor magával ránthatja a téridőt is. Bár ez a hatás a bolygók és csillagok esetében elhanyagolható, vajon mi történne, ha az egész univerzum forogna? Ebben az esetben a téridő olyannyira eltorzulna, hogy időhurkok alakulnának ki. Hasonló hatások előfordulhatnak például a fekete lyukak közelében, amelyek akár ideális környezetet teremthetnek a zárt időszerű görbék kialakulása számára

– fejtette ki Gavassino.

Az időutazás paradoxonai

id\u0151utaz\u00e1s

Fotó: Shutterstock

Az időutazás egyik legnagyobb kihívása az általa okozott ellentmondásokban rejlik, ilyen például a már említett nagypapa paradoxon is. Az entrópia (a rendszer rendezetlenségének mértéke) általában növekszik az idő múlásával: ennek köszönhetően emlékszünk a múltra, de nem látjuk a jövőt; valamint ez a hatás szabályozza testünk öregedését és az emlékeink feldolgozását is.

Gavassino feltételezése szerint a zárt időszerű görbék esetében azonban az entrópia ettől eltérő módon viselkedhet: Carlo Rovelli fizikus elméleteit felhasználva sikerült kimutatnia, hogy az időhurokban csökkenhet vagy akár teljesen meg is szűnhet.

Az entrópia növekedése az oka annak, hogy meghalunk. De mi történne, ha ezt a folyamatot megfordítanánk?

A tudós úgy véli, a jelenség akár az olyan visszafordíthatatlan eseményeket, mint például a nagyapa megölését is átmenetivé tehetné egy időhurokban, ez pedig teljesen semmissé tenné a paradoxont. Gavassino a kvantummechanika segítségével azt is kimutatta, hogy a fizika törvényei maguktól megakadályozzák az ellentmondásokat. A lap hozzáteszi, hogy számos tudós, beleértve Stephen Hawking, kizárja az időhurkok létezését.

Szerintem ez a téma arra ösztönöz, hogy alaposabban elgondolkodjunk az entrópia szerepéről az univerzumról szerzett tapasztalataink alapján

– tette hozzá Gavassino.

A figyelmetekbe ajánljuk