silhouette of grass under sunset

Passzív hűtéssel 3 fokkal is csökkenthetjük a lakás hőmérsékletét

Igazán egyszerű beavatkozásokkal nagymértékben csökkenthető a nyári beltéri hőmérséklet, különösen olyan helyeken, mint a Csendes-óceán északnyugati része.


2021 nyarán kinyíltak a pokol kapui, és a Csendes-óceán északnyugati része - a köd, a felhős égbolt és az erdő zöldjének földje - kemencévé változott, több mint ezer ember halálát okozva, főként Brit Kolumbiában. A hetek során valószínűleg egymilliárd élőlény pusztult el a régió gazdag tengereiben. Washingtonban a túlterhelt kórházak a túlhevült betegeket jégbe csomagolt hullazsákokban hűtötték le, az úgynevezett MacGyver-gyógyászat hátborzongató, de életmentő akciójában.

A hőhullámon felbuzdulva az Oregoni Egyetem kutatói olcsó, egyszerű technikákat találtak, úgynevezett passzív hűtést, hogy a beltéri hőmérséklet ne érje el a veszélyes szélsőségeket. A kutatók szerint a nap csúcsidőszakában a redőnyök lehúzásával és az ablakok kinyitásával a hűvös éjszakai levegőért a lakóterek nem forrósodnak fel túlságosan. Az alapvető technikák különösen fontosak az olyan régiókban, mint a csendes-óceáni északnyugat, ahol nem jellemző az aktív légkondicionálás, és ahol a körülmények általában kedveznek a passzív hűtési módszereknek.

Az olyan erős hőhullámok, mint amilyenek 2021-ben felperzselték a Csendes-óceán északnyugati részét, vagy az indiai és pakisztáni városokban uralkodó perzselő állapotok, az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá válnak. Ez pedig növeli a hőséggel kapcsolatos betegségek és halálesetek előfordulását, írják a kutatók tanulmányukban. A WHO a hőhullámokat a legveszélyesebb természeti veszélyek közé sorolja, és a városokban a városi hőszigetelés hatása miatt súlyosbíthatja őket, amikor a városi infrastruktúra, például az épületek és az aszfalt, elnyeli, majd jobban kisugározza a nap hőjét. Az ilyen szigetek napközben akár hét fokkal is magasabbak lehetnek, mint a környező területek.

A lakosok hűvösen tartása, különösen a korlátozott erőforrásokkal rendelkező városrészekben, ahol a zöldfelületek és a légkondicionáló berendezések korlátozottak lesznek, kulcsfontosságú lehet a halálesetek visszaszorításában a felmelegedő világban. További előny lehet a költségek, az elektromos áramfogyasztás és az egyre több légkondicionáló által kibocsátott forró levegő korlátozása. A passzív hűtési technikák ígéretesek, írták a kutatók, de nem vizsgálták, hogy képesek-e megvédeni az embereket a szélsőséges hőhullámok idején. Azt vizsgálták, hogy az ablakok árnyékolása és a természetes szellőztetés - néha ventilátorral is - milyen mértékű változást hozhat a házak hőmérsékletében.

A 2021-es hőhullám időjárási adatait felhasználva számítógépes szimulációt készítettek egy nyugati fekvésű, két hálószobás lakásról, és különböző passzív hűtési stratégiákat teszteltek - olyasmit, mintha egy F1-es csapat különböző autóelrendezéseket futtatna. A csapat azonban arra jutott, hogy az ablakok rövid időre történő kinyitása is segített csökkenteni a hőmérsékletet a veszélyes szintekről, míg az ablakok kinyitásának és az árnyékolók lehúzásának kombinációja meglepően élhetővé tehette a lakást, még nagyon magas hőmérsékleten is. Intuitív módon az ablakok kinyitása éjszaka és reggel volt a leghatásosabb, amikor a leghűvösebb a külső levegő, és hatékonyabb volt, ha ventilátort is használtak.

Az árnyékolók délutánonként voltak a legnagyobb hatással, amikor a nap az ablakokra sütött. A leghatékonyabbak a vastag kültéri árnyékolók voltak. A passzív hűtés 80%-kal csökkentette az aktív hűtés, például a légkondicionálás szükségességét. Amikor a legforróbb, portlandi adatsorral szimulálták, a csapat arra jutott, hogy a passzív hűtés három napon keresztül távol tartotta a szimulált lakást a veszélyzónától, 25 fokkal csökkentve a hőmérsékletet, szemben azzal, ha nem csináltak semmit. A passzív hűtésnek jót tesz némi tervezés - az ablakok kinyitása a hőhullám előtti este, hogy megelőzően lehűtsék a házat, és az árnyékolók lehúzása a délutáni napsütés előtt -, ezért érdemes szemmel tartani az előrejelzést. Bár látszólag józan észnek tűnik, a javulás nagyságrendjére nem számítottak, árulták el a kutatók.

(Forrás: BigThink)


A figyelmetekbe ajánljuk