Oroszország és Kína 2036-ra közös erőművet építene a Holdon

A friss bejelentés különösen figyelemre méltó, mivel nem sokkal azután érkezett, hogy a NASA nyilvánosságra hozta 2026-os költségvetési javaslatát, amelyben a Gateway nevű Hold körüli űrállomás-projekt leállítását tervezi.

Az ILRS energiaellátását biztosító orosz nukleáris reaktort várhatóan autonóm módon, emberi jelenlét nélkül fogják megépíteni. Bár ennek pontos technikai részletei még nem ismertek, az orosz Roszkoszmosz igazgatója, Jurij Boriszov szerint a szükséges technológiai megoldások „szinte készen állnak”.

A Roszkoszmosz május 8-i közleménye szerint az új bázis a Hold déli pólusán épül majd, és az űrkutatás előmozdítását, valamint olyan technológiák tesztelését tűzte ki célul, amelyek hosszú távon is lehetővé teszik ember nélküli műveletek végrehajtását.

A későbbi tervek szerint állandó emberi jelenlét is megvalósulhat.

Ezt is olvasd el! Vizet találhatott a Holdon a kínaiak holdjárója

A kínai-orosz programhoz már 17 ország csatlakozott, köztük Egyiptom, Pakisztán, Venezuela, Thaiföld és Dél-Afrika. A projekt első lépését Kína 2028-ra tervezett Csang’o–8 küldetése jelenti, amely az ország első, legénységgel végrehajtott holdraszállása is lesz egyben.

Az ILRS részletes ütemtervét 2021 júniusában mutatták be, eszerint Kína és Oroszország 2030 és 2035 között öt nehézrakétás indítással juttatja fel a bázis első moduljait a Holdra. Ezek után Kína további egységeket küldene, amelyek összekötnék a holdbázist egy Hold körüli űrállomással, valamint a Hold egyenlítőjénél és túloldalán található csomópontokkal.

Wu Yanhua, a kínai mélyűrkutatási projekt vezető tervezője szerint a kiterjesztett bázis 2050-re készülhet el. Az erőműveket napenergia, valamint radioizotópos és nukleáris generátorok biztosítják majd. A bázishoz nagy sebességű kommunikációs hálózatok és különféle holdjárók – egyebek között egy „ugró jármű”, távirányítású és emberes roverek – is tartoznak majd.

Kína holdprogramja egyébként 2013-ban indult, amikor a Csang’o–3 küldetés leszállt a Hold felszínére; azóta a kínai űrügynökség több sikeres küldetést is végrehajtott, köztük például mintagyűjtéseket a Hold közeléből és túlsó oldaláról – derül ki a Live Science írásából.

A kínai-orosz törekvések közvetlen kihívást jelentenek az amerikai Artemis-program számára, amely több késéssel küzd. Az Artemis III küldetés, amely több mint 50 év után visszajuttatná az amerikai űrhajósokat a Holdra, jelenleg 2027-re van tervezve – de a jövője bizonytalan, különösen a Gateway űrállomás-projekt költségvetésének elkaszálása miatt.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kínai űrkutatás élen jár a Hold felfedezésében. Olyannyira, hogy az utóbbi időben közzétették azoknak a kőzetmintáknak a vizsgálati eredményeit is, melyeket még 2020-ban gyűjtöttek be. A minták olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek még a tudósokat is megdöbbentették.

Figyelmedbe ajánljuk! Kínának sikerült: a Hold sötét oldaláról gyűjtöttek be mintákat