Soha nem tapasztalt hőhullámok sújtják az európai kontinenst. Ennek következtében a görögök egyik legnépszerűbb szigete, Korfu napok óta lángokban áll, Olaszországban pedig már-már az 50 Celsius-fokot súrolták a hőmérők higanyszálai. De vajon mikortól beszélhetünk hőhullámokról? Elmondjuk!
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) alá tartozó Meteorológiai Világszervezet meghatározása szerint a hőhullám egy adott régió felett az év meleg időszakában legalább két egymást követő napon át tartó, szokatlanul meleg időjárás. Hőhullámok előfordulhatnak magas páratartalom mellett vagy anélkül, azonban sokkal veszélyesebbek a szervezetünkre, ha a meleg mellé magas mértékű pára is társul.
Itthoni definíció
A met.hu pontos leírása szerint hazánkban
a tájékoztatást a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által használt, az OMSZ veszélyjelzéseire alapozó három fokozatú hőségriasztás segíti. Elsőfokú hőségriadóról a legalább 25 fokos napi középhőmérséklet esetén beszélünk, másod- és harmadfokú hőségriasztást pedig a tartós, legalább 3 napig 25°C, illetve 27°C vagy annál magasabb a napi középhőmérséklet esetén ad ki az országos tisztifőorvos.
A hőhullám meghatározása a klímához mérten a világ más és más táján kissé eltér. A New York Times cikke szerint az Egyesült Államok legtöbb részén a hőmérsékletnek 2 vagy több napon át kell meghaladnia a történelmi átlagot egy adott területen ahhoz, hogy ezt a megnevezést alkalmazhassák.
Ez is érdekelhet: Kánikula: mi számít túl melegnek az emberi test számára?
Fotó: Shutterstock
Nagy-Britanniában a Met Office, az Egyesült Királyság nemzeti meteorológiai szolgálata akkor minősíti hivatalosan hőhullámnak a kánikulát, ha legalább 3 egymást követő napon a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a meghatározott küszöbértéket. A felmelegedő éghajlat figyelembevétele érdekében nemrégiben megváltoztatták azonban a küszöbértéket: mostmár csak az 1991 és 2020 közötti időszak hőmérsékleteire támaszkodnak ennek megállapításánál
Franciaországban a hőhullámot hivatalosan úgy határozzák meg, mint egyfajta nagyon magas hőfokot, amely legalább 3 egymást követő napon keresztül, nappal és éjszaka is fennáll. Párizsban ez a szint akkor áll fenn, ha a nappali hőmérséklet árnyékban meghaladja a 31, éjszaka pedig legalább a 21 Celsius-fokot.
Ezt is olvasd el: Fojtogató hőség Európában: kaphatunk visszatérítést, ha lemondanánk a nyaralást?
Elmondható tehát, hogy univerzálisan nincs hőhullám-definíció. Általánosan úgy lehetne mégis összefoglalni, hogy az adott területre jellemző szokásos vagy történelmi átlag szerinti hőmérséklettől felfelé jelentősen kitérő hőfok.
