A hangyák különösen fontos részét képezik a természetnek. Többek között a talaj „szellőztetésében" is fontos szerepe van, szétszórják a magvakat, lebontják a szerves anyagokat, élőhelyet teremtenek más állatok számára, és fontos részét képezik a táplálékláncnak.
A természettudósok szerint a hangyák számának és tömegének becslése fontos kiindulópont, amelyből kiindulva a hangyapopulációkat az aggasztó környezeti változások közepette nyomon lehet követni.
A hangyáknak több mint 15 700 elnevezett faja és alfaja van, és még sok más, a tudomány által eddig el nem nevezett faj is van. A hangyák lényegében a Föld egész területét benépesítették, nem véletlen, hogy sok természettudós próbálkozott már megbecsülni a mindenhol jelenlévő rovarok pontos számát.
Ezekből azonban hiányoztak a szisztematikus, bizonyítékokon alapuló becslések – állítja egy kutatócsoport, akik szintén azzal próbálkoztak, hogy megbecsülik a hangyák pontos számát a bolygón.
A The Conversation cikkében közzétett eredményekhez 489 hangyapopulációról szóló tanulmányt elemeztek, amelyeket a világ minden tájáról származó hangyakutató szakemberek végeztek. A kutatás kiterjedt az összes kontinensre és a főbb élőhelyekre, beleértve az erdőket, sivatagokat, füves területeket és városokat. A tanulmányokban a hangyák gyűjtésére és számlálására szabványosított módszereket alkalmaztak, például csapdákat és levélszemétmintákat.
Az elemzések után a kutatócsoport arra jutott, hogy körülbelül 20 billiárd hangya él a Földön, vagy számszerűsítve: 20 000 000 000 000 000 000 000.
A kutatás kiemeli: az eredmény még így is konzervatív becslésnek számít, mégis a két-hússzorosa a korábbi számoknak.
Shutterstock
Ez azért is lehet, mert a korábbi számadatok „felülről lefelé" megközelítést alkalmaztak, feltételezve, hogy a hangyák a világ becsült rovarpopulációjának körülbelül 1 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a mostani kutatás ellenkezőleg becsülte meg a hangyák számát, közvetlenül a terepen megfigyelt adatokat használva, ami kevesebb feltételezéssel is járt.
De ez még nem minden: a kutatók ezután megnézték,mennyit nyomnak ezek a hangyák – az élőlények tömegét általában a szén összetételük alapján mérik. A becslések szerint 20 billiárd átlagos méretű hangya körülbelül 12 millió tonna szén száraz tömegének vagy „biomasszájának" felel meg.
Ez több, mint a vadon élő madarak és emlősök együttes biomasszája – és az emberi biomassza mintegy 20 százaléka.
A szén a hangyák száraz tömegének körülbelül a felét teszi ki. Ha a többi testelem súlyát is beleszámítanánk, a világ hangyáinak össztömege még ennél is nagyobb lenne – emelték ki a kutatók.
Emellett azt is megállapították, hogy a hangyák egyenetlenül oszlanak el a Föld felszínén. Hatszoros eltérést mutattak az egyes élőhelyek között, és általában a trópusokon vannak a legtöbben. Itt kiemelték: ezért is fontos a trópusi régiókban fenntartani az egészséges hangyapopulációt.
A hangyák különösen nagy számban fordultak elő az erdőkben, és meglepő módon a szárazabb régiókban is. Az ember által létrehozott élőhelyeken azonban már egyre ritkábban fordulnak elő.
Azért lehet néhány hibafaktor, amit a kutatók is megemlítettek: az adatállományukban szereplő mintavételi helyek egyenlőtlenül oszlanak el a földrajzi régiók között. A minták túlnyomó többségét pedig a talajrétegből gyűjtötték, ami azt jelenti, hogy nagyon kevés információval rendelkeztek a fákon vagy a föld alatt élő hangyák számáról – így még ez a becslés is hiányos valamennyire.
