A tudósok nemrég észlelték azt a 4 exobolygót, melyek a Földhöz legközelebb található magányos csillag körül keringenek. A szakértők szerint azonban a Föld-szerű égitestek túl közel vannak a Naphoz, így szinte kizárt, hogy élet kialakult volna rajtuk.
A Barnard-csillag mindössze 5,9 fényévre található a Földtől. A vörös törpecsillagot közel 100 éve, 1916-ban fedezte fel Edward Emerson Barnard csillagász. Az égitest elsősorban arról híres, hogy sajátmozgással rendelkezik, vagyis a többi égitesthez képest észlelhető mozgása rendkívül nagy – rendszeresen fotózva már néhány év alatt megfigyelhető. A bolygó érdekessége, hogy nála közelebb már csak a Nap és az Alpha Centauri hármas csillagrendszere van a bolygónkhoz.
UChicago scientists have found new evidence of four tiny planets orbiting Barnard's Star, our nearby cosmic neighbor. This breakthrough, using the MAROON-X instrument, offers new insights into smaller planets around nearby stars.
— The University of Chicago (@UChicago) March 11, 2025
Learn more: https://t.co/mal0Q0O6K8 pic.twitter.com/AN6ryxMym6
Csillagászoknak tavaly októberben sikerült beazonosítaniuk a csillag körül egy exobolygóját, melynek a Barnard b nevet adták. Azóta a Chicagói Egyetem Ritvik Basant által vezetett kutatócsoport további három másik égitestet fedezett fel – ezzel négyre emelkedett a Barnard körül ismert világok száma – olvasható a Science Alert cikkében.
Az eredményt még látványosabbá teszi, hogy a rendszerben található mind a négy exobolygó kisebb a Földnél.
Ez egy igazán izgalmas felfedezés, a Barnard a mi kozmikus szomszédunk, és mégis olyan keveset tudunk róla. Az újgenerációs csillagászati műszerek pontossága áttörést hozhat a kutatások során
– fejtette ki Basant. Mivel az exobolygók sokkal kisebbek és halványabbak, mint a csillagok, amelyek körül keringenek, az észlelésük nem egyszerű feladat. A tavalyi felfedezés a radiális sebesség (egy égitest távolodási vagy közeledési sebessége a Földhöz képest) segítségével történt.
Ajánljuk figyelmedbe! Március végére teljesen eltűnnek a Szaturnusz gyűrűi
Basant és kollégái a Gemini távcsőre szerelt MAROON-X bolygóvadász műszerrel három év alatt 112 éjszakán keresztül végeztek megfigyeléseket. Ezután átnézték az adatokat, és a csillag helyzetének változásait keresték. Így fedezték fel az exobolygókat, az adatok pedig azt is lehetővé tették, hogy kiszámítsák a tömegüket és a keringési idejüket:
- A Barnard b tömege a Föld 0,3-szorosa, keringési ideje pedig 3,2 nap;
- A Barnard c bolygóé 0,34-szerese, keringési ideje pedig 4,1 nap;
- A Barnard d-é 0,26-szorosa, keringési ideje pedig 2,3 nap;
- A Barnard e-é pedig 0,19-szerese, keringési ideje pedig 6,7 nap.
A lap szerint a Barnard e a legkisebb tömegű exobolygó, amelyet radiális sebességgel sikerült felfedezni. A kutatók azonban úgy vélik, a Naphoz ilyen közelségben a bolygókon uralkodó hőmérséklet túl forró lenne ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínükön.
