A csillagászok most először azonosítottak egy olyan bolygót, amely az öregedő napjával való kataklizmikus összeütközés felé tart − és ezzel bepillantást enged abba is, hogyan érhet egy nap véget a Föld.
Egy többnyire amerikai kutatókból álló csapat új tanulmánya szerint a Kepler-1658b nevű, halálra ítélt exobolygó segíthet rávilágítani arra, hogyan halnak meg a világok, amikor a csillaguk elöregszik.
Ha tovább olvasnál: Hatalmas tömegű, szuperföldszerű exobolygót fedeztek fel
A Kepler-1658b, amely 2600 fényévre van a Földtől, „forró Jupiter" bolygóként ismert. Mérete is hasonló, de sokkal forróbb, mint a gázóriás, mivel csillagától való távolsága a nyolcadát teszi ki a Merkúr és a Nap távolságának. Pályája kevesebb mint három napig tart − és évente mintegy 131 ezredmásodperccel rövidül.
Ha a bolygó továbbra is a megfigyelt sebességgel halad a csillaga felé, akkor kevesebb mint hárommillió év múlva összeütközik a csillagával. Ez az első alkalom, hogy közvetlen bizonyítékot találtunk arra, hogy egy bolygó spirálisan halad a fejlődő csillaga felé
− mondta Shreyas Vissapragada, a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics posztdoktora, a tanulmány vezető szerzője.
Hasonló témában: Még most élvezzük ki: folyamatosan csökken az oxigén a Földön
Kép: Shutterstock
Egy kifejlődött csillag életciklusának „szubóriás" szakaszába lépett, amikor elkezd tágulni és fényesebbé válik. A Kepler-1658b pályája a dagályok hatására rövidül, hasonlóan ahhoz a folyamathoz, ahogyan a Föld óceánjai nap mint nap emelkednek és süllyednek. Ez a gravitációs toló- és húzóerő mindkét irányba működhet − például a Hold nagyon lassan spirálisan távolodik a Földtől.
Lehet, hogy a Föld is hasonló végzet felé tart
Úgy gondoljuk, hogy sok világra vár hasonló sors, és ahogy a Napunk öregszik, az a Föld végső búcsúját is jelentheti évmilliárdok múlva. De bolygónk sorsa még tisztázatlan
− áll az Asztrofizikai Központ közleményében.
Körülbelül ötmilliárd év múlva fog a Nap vörös óriáscsillaggá fejlődni.
A Kepler-1658b volt az első exobolygó, amelyet a 2009-ben indított Kepler-űrteleszkóp megfigyelt. A csillagászok 13 éven át tudták követni pályájának lassú, de folyamatos változását. A bolygó meglehetősen fényes. Korábban úgy gondolták, ennek oka az, hogy különösen jól veri vissza a fényt, most azonban már úgy vélik, hogy maga a bolygó sokkal forróbb a vártnál, valószínűleg ugyanannak az erőnek köszönhetően, amely a csillagához hajtja.
Forrás: Science Alert
