Egyelőre az élet virágzik bolygónkon, de ez volt mindig így − és a jóslások szerint a jövőben a légkör visszaváltozhat oxigénben szegény légkörré.
Bár ez valószínűleg csak körülbelül egymilliárd év múlva fog bekövetkezni, de akkor nagyon gyorsan. Ez majd a bolygót valami olyasmi állapotba viszi vissza, mint amilyenben a 2,4 milliárd évvel ezelőtti, úgynevezett Nagy Oxidációs Esemény (GOE) előtt volt.
Ez is érdekelhet: Tévútra terelheti a kutatókat az oxigén az idegen világok felfedezésekor
A témában megjelent friss tanulmány mögött álló kutatók szerint a légköri oxigén nem valószínű, hogy minden lakható világ állandó jellemzője, ami hatással van az Univerzumban távolabb található élet jeleinek megtalálására irányuló erőfeszítéseinkre.
A modell azt vetíti előre, hogy a légkör oxigénmentessé válása nagy valószínűséggel még a nedves üvegházhatású körülmények kialakulása és a felszíni víz nagymértékű elvesztése előtt beindul a Föld éghajlati rendszerében
− magyarázzák a kutatók a tanulmányukban.
Ezen a ponton az ember és a legtöbb más, az oxigénre támaszkodó életforma számára természetesen véget ér az út, szóval reméljük, a következő egymilliárd évben kitaláljuk, hogyan hagyjuk el a bolygót.
Következtetéseikhez a kutatók lefuttatták a Föld bioszférájának részletes modelljeit, figyelembe véve a Nap fényességének változását és a szén-dioxid szintjének megfelelő csökkenését, mivel a gáz a növekvő hő hatására lebomlik. A kevesebb szén-dioxid kevesebb fotoszintetizáló élőlényt, például növényt jelent, ami kevesebb oxigént eredményez.
Hasonló témában: Földönkívüli élet? − egy új eszköz közelebb vihet minket a megoldáshoz
Fotó: Shutterstock
A tudósok korábban azt jósolták, hogy a Napból érkező megnövekedett sugárzás körülbelül 2 milliárd éven belül eltörli az óceánok vizeit a bolygónkról, de az itt bemutatott modell azt mondja, hogy az oxigénszint csökkenése fogja először kiirtani az életet.
Körülbelül egymilliószor kevesebb oxigénről beszélünk, mint ma
− mondta a New ScientistnekChris Reinhard földtudós, a Georgia Institute of Technology munkatársa.
A tanulmányt különösen aktuálissá teszi a Naprendszeren kívüli lakható bolygók keresésének kérdése.
Egyre nagyobb teljesítményű teleszkópok kerülnek üzembe, és a tudósok tudni szeretnék, hogy mit kell keresniük a műszerek által begyűjtött rengeteg adatban. Lehetséges, hogy az oxigénen kívül más életjelekre is vadászni kell ahhoz, hogy nagyobb eséllyel bukkanjunk életre. Tanulmányuk a NASA NExSS (Nexus for Exoplanet System Science) projektjének része, amely a sajátunkon kívüli bolygók lakhatóságát vizsgálja.
A Reinhard és Kazumi Ozaki, a japán Toho Egyetem környezetkutatója által futtatott számítások szerint a Föld oxigénben gazdag lakhatósági története a bolygó teljes élettartamának mindössze 20-30 százalékáig tarthat − a mikrobiális élet azonban még azután is létezni fog, hogy mi már nem leszünk.
Az oxigénhiányos légkört megemelkedett metán, alacsony CO2-szint és az ózonréteg hiánya jellemzi. A Föld rendszere valószínűleg az anaerob életformák világa lesz
- mondta Ozaki.
Forrás: Science Alert
