Az extrém hőség a nők mindennapjait különösen súlyosan érinti

India északnyugati és középső részein áprilisban és májusban szokatlanul súlyos hőhullám söpört végig: a hőmérséklet több helyen 46 Celsius-fok fölé emelkedett, iskolákat zártak be, a kórházak külön hőguta-ellátó egységeket állítottak fel, a hatóságok pedig figyelmeztetéseket adtak ki. A ScienceAlert a WHO adatait idézve megemlíti, hogy évente közel 490 ezer ember hal meg extrém hőség miatt, amelynek ugyanakkor más, súlyos társadalmi következményei is lehetnek, különösen a nőkre nézve.

Óceániában, Afrikában és Ázsiában a hőség társadalmi változásokat is elindított. Ezekben a térségekben sok közösségben továbbra is a nők végzik az otthoni feladatok nagy részét, ezért több időt tölthetnek rosszul szellőző, hűtés és megfelelő szigetelés nélküli otthonokban. A munkahelyeken szintén megjelennek a különbségek. Indiai és bangladesi kutatások szerint az informális munkakörnyezetben a nem megfelelő higiéniai körülmények kánikula idején különösen hátrányosan érinthetik a nőket. Egyesek kevesebbet isznak, hogy elkerüljék a koszos mosdók használatát, ami kiszáradáshoz és további egészségügyi problémákhoz vezethet. Indiában és a Maldív-szigeteken a kulturális és vallási öltözködési normák is növelhetik a hőterhelést, mivel a nőknek sokszor több rétegnyi ruhát kell viselniük, mint a férfiak.

A szélsőséges időjárás a társas kapcsolatokat is beszűkítheti. Trópusi térségekben sok nő hőhullám idején inkább otthon marad, ami növeli az elszigeteltséget. Burkina Fasóban végzett kutatások szerint a hőség a várandós nők társas kapcsolatait is gyengítheti, miközben a család és a barátok támogatása rendkívül fontos lenne a jóllétük fenntartása érdekében. A hőség az önképre is hat: kenyai kismamák számoltak be arról, hogy amikor a nagy melegben nehezükre esett elvégezni a kinti feladatokat, környezetük gyengének vagy lustának látta őket.

Meglepő lehet, de a kánikula a nők biztonságérzetét és tényleges biztonságát is érintheti. Több bizonyíték utal arra, hogy a magasabb hőmérsékletek növelhetik a nők elleni fizikai erőszak kockázatát. Kamerunban azok a nők, akik otthonában jellemző a szélsőséges hőség, majdnem háromszor nagyobb eséllyel számoltak be a családon belüli erőszak növekedéséről. Bangladesben, Kambodzsában és Nepálban a hőhullámokat a gyermekházasságok emelkedésével is összefüggésbe hozták, mivel a nehéz helyzetbe kerülő családok így próbálhatják csökkenteni kiadásaikat.

A nők közben igyekeznek alkalmazkodni a klímaváltozás velejáróihoz. Ahmadábád alacsony jövedelmű városi közösségeiben például fehérre festették a tetőket, és kókuszhéjból, valamint papírhulladékból készítettek hőszigetelő tetőmegoldásokat. Bangladesben árnyékolt, jól szellőző helyiségeket építettek a házakhoz, amelyek egyszerre adnak védelmet a nap ellen, miközben közösségi találkozóhelyként is funkcionálhatnak.

Ezek apró, hétköznapi alkalmazkodások, mégis sokat elárulnak arról, hogyan reagálnak az alacsony jövedelmű közösségek a klímaváltozásra. Gyakran egyszerre szolgálják a fizikai hűtést, a közösségépítést és a társas kapcsolatok fenntartását. A kutatók szerint a klímapolitikának ezért túl kell lépnie azon, hogy a hőséget nemsemleges problémaként kezelje. A hőhullámok hatásait nem pusztán biológiai különbségek alakítják: szerepet játszanak bennük a társadalmi normák, a hatalmi viszonyok, az osztályhelyzet, a kaszt és a migrációs státusz is.