Emberi kapcsolataink mérgezője: a glória effektus

Emberi kapcsolataink mérgezője: a glória effektus

A szőkék butábbak, mint a barnák? Természetesen nem. A tinik állandóan a szexre gondolnak? Kizárt. Egy kevésbé attraktív ember gonosz? Ugyan. Akkor miért van az, hogy minden ilyen esetben hajlamosak vagyunk az ellenkezőjét feltételezni? Mindez a glória effektus néven ismert kognitív torzításnak köszönhető. De mi is ez pontosan? Elmagyarázzuk!


A glória effektus gyakran olyan helyzetekben jelentkezik, ahol az embereknek nincs elegendő információjuk egy adott személyről vagy dologról, és így hajlamosak az egyik jellemző vagy tulajdonság alapján általános következtetéseket levonni. Például, ha valaki jól néz ki, az emberek hajlamosak azt feltételezni, hogy intelligens, jó karakterű vagy kompetens, anélkül, hogy erre konkrét bizonyítékokat látnának.

Olvasd el ezt is! Segítenél egy kényszeres hazudozónak? Hidd el, amit mond!

Ez a torzítás azért lehet probléma, mert az emberek hajlamosak lehetnek egyetlen pozitív vagy negatív tapasztalat alapján általánosítani, és ezáltal torzíthatják az értékelésüket és döntéseiket. A jelenség komoly szerepet játszhat például munkahelyeken, állásinterjúk során, marketingkampányokban és szinte minden olyan helyzetben, ahol az ítélet alkotása fontos.

100 évvel ezelőtt jegyezték le először a glória effektust. A hadseregekben és gyárakban végzett felmérések során, amelyekben arra kérték az embereket, hogy értékeljék társaikat olyan tulajdonságok alapján, mint a képességek, az intelligencia, a megbízhatóság, sőt olyan dolgok, mint a testalkat és a tartás, Edward Thorndike pszichológus észrevett valami gyanúsat a válaszokkal kapcsolatban: túlságosan rendezettek voltak.

Ha a dolgozók jó embernek tartották a kollégájukat, akkor nagyjából mindenben magasabbra értékelték, mint amit objektíven megérdemelt volna. Ha valamilyen okból nem kedvelték őt, akkor ennek az ellenkezője volt igaz.

Unsplash

Ennek mi lehet az oka? Kutatók szerint könnyebb kialakítani egy olyan mentális képet egy személyről, amely csupa pozitívum vagy negatívum, mint gondosan felépíteni egy árnyalt képet, amely a kontextustól függően jó és rossz aspektusokat is tartalmaz.

Olvasd el ezt is! Négy bizarr pszichológiai kísérlet, amely teljesen átlépte a normalitás határait

Hogyan győzzük le? Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk tudatosan fenntartani az objektivitást. Az előítéletek akkor vannak a legnagyobb hatással, amikor hagyjuk, hogy az automatikus, intuitív és érzelmi gondolkodás befolyásolja döntéseinket. A kognitív elfogultságok hatásának csökkentése érdekében ezért le kell lassítanunk a dolgokat és kontrollálnunk kell a szubjektív érzéseket.

A figyelmetekbe ajánljuk