Az emberi elmét már jó ideje tanulmányozzák. Az itt lejátszódó tudatos és tudatalatti jelenségek meghatározzák viselkedésünket és reakcióinkat. A következőkben 4 olyan pszichológiai hatást mutatunk meg, amelyek ismeretében több furcsa cselekedetünkre magyarázatot kaphatunk.
1. Tetris-effektus
Ez a jelenség akkor jelentkezik, amikor olyan sok időt és figyelmet fordítunk egy tevékenységre, hogy gondolataink, álmaink és mentális képeink is tele lesznek vele.
A hatás a Tetris nevű videojátékról kapta a nevét, amelyben a játékosnak a leeső tetrominókat úgy kell írányítani, hogy azok lehetőleg vízszintes, hézagmentes sorokat hozzanak létre. Akik hosszú ideig játszottak a videójátékkal, gyakran azon kapták magukat, hogy épületek, dobozok és bármilyen más geometrikus tárgyak összeillesztésére gondolnak, hallucinálnak vagy álmodnak.
A Tetris-effektus egyik alváltozata az úgynevezett tengeri lábak állapota, a padló emelkedésének és süllyedésének illúziója, amelyet a hajón tartózkodók éreznek, miután visszatértek a szárazföldre.
Ezt is olvasd el: Bizonyítottan másképp működik a magányos emberek agya
2. A Macbeth-effektus
Fotó: Vince Fleming/Unsplash
Ha egy szégyenérzet megtapasztalása vagy felidézése után vágyat érzünk arra, hogy megtisztítsuk magunkat, vagy már csak a tisztálkodás gondolata is felmerül, akkor ezt az effektust éljük át.
A hatást ShakespeareMacbeth című drámájának címszereplője után nevezték el, aki arra ösztönzi férjét, hogy megölje a királyt, majd kényszeres vágyat érez arra, hogy megmossa a kezét, amelyen vérfoltokat vél felfedezni. Az effektus egy olyan pszichológiai technika, amelyben egy inger tudat alatt befolyásol egy másik ingert.
Egy itt leírt kísérletben arra kérték a résztvevőket, hogy végezzenek öntisztítást. Azok, akik szóban hazudtak, inkább szájon át használtak tisztítószert, míg az a csoport, aki írásban hazudott, inkább a kezeire tett szappant. Ez jól megmutatja, hogy a hatás magára a rossz tettet végrehajtó testrészre is lokalizálódik.
3. A Diderot-effektus
A Diderot-hatás akkor jelentkezik, amikor is vásárolunk valami újat, majd késztetést érzünk arra, hogy feljavítsuk vagy lecseréljük meglévő tárgyainkat egy újabbra, főleg azokat, amik a vásárolt termékhez valahogy kötődnek. Ezt a hatást gyakran tárgyalják manapság a zöld és a fenntartható fogyasztás témakörében.
Ez is érdekes lehet számodra: A Mandela-effektus: hogyan jönnek létre a hamis emlékek?
Először a XVIII. századi francia filozófus, Denis Diderot írta le egyik esszében, hogy egy ajándékba kapott elegáns köntös után azon kapta magát, hogy nem tudott megfelelni a stílusának, és adósságba került, hiszen mindenét lecserélte, például régi bútordarabjai helyett modernebb, drágább darabokat vett.
4. A reflektorfény-effektus
Ez egy olyan kognitív torzítás, amelynek során azt hisszük, hogy kínos viselkedésünket embertársaink jobban észreveszik, mint azt, amikor normálisan cselekszünk.
A hatás hátterében az áll, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mások világának középpontjában nem mi állunk, ezért túlzóan ítéljük meg, mennyire feltűnőek az elkövetett hétköznapi hibáink.
Az egyik, ehhez kapcsolódó effektus a megfigyelői-hatás, amikor módosítjuk a viselkedésünket, ha megfigyelve érezzük magunkat. Egy másik a társas serkentés jelensége, amely során hajlamosabbak vagyunk jobban teljesíteni egy egyszerű és rosszabbul egy összetett feladatban, ha közben más figyeli minden egyes lépésünket.
