Idős ember ül egy padon.

Milyen hosszú lehet az emberi élettartam? A válasz meglepő!

Az emberek évezredek óta próbálják megtalálni annak a módját, hogy a lehető legtovább éljenek. A valaha élt legidősebb ember 122 évesen hunyt el, de lehet, hogy sokkal többre is képesek lennénk – a megfelelő beavatkozás segítségével.


Még ha egy búra alatt élnénk is, a testünk akkor is elhasználódna, mivel a vért pumpálná, megemésztené az ételt, és elvégezné a túléléshez szükséges összes funkciót.

Minél idősebb leszel, annál hosszabb időbe telik a rehabilitáció, mert az öregedés kódolva van a sejtjeinkben és a DNS-ünkben. Mindez azt jelenti, hogy a szöveteid fokozatosan elveszítik az öngyógyítás képességét, ami betegségekhez és működési zavarokhoz vezethet.

Egy tanulmány szerint az emberi test regenerálódási ideje 15 évenként megduplázódik – tehát egy zúzódás, amely 40 évesen egy hét alatt gyógyult meg, 55 évesen már két hétig tarthat. Végül az emberi test elveszíti teljes rugalmasságát, így bármilyen csont vagy szövet eltörik, az törött is marad. Ha egyszer túl sok testrész meghibásodik, meghalsz.

Az egyik legfrissebb, több mint félmillió amerikai és brit embert elemző tanulmány szerint az emberek valamikor 120-150 éves koruk között veszítenék el teljesen a kontrollt – már ha élnének addig.

Ez is érdekelhet: Hozzájuk képest a fasorban sem vagyunk: 9 élőlény, ami sokkal tovább él, mint az emberek

De mégis mi lenne, ha ezt a kopást lelassíthatnák, vagy teljesen megelőzhetnék? Egyes szakértők szerint az orvostudomány fejlődésével az átlagos emberi élettartamnak nincs természetes felső határa.

Az olyan cégek, mint a Life Biosciences és a Unity Biotechnology jelenleg szenolitikumoknak nevezett gyógyszereket fejlesztenek, amelyek csak a szervezetben lévő „rossz" öregedő sejteket tartják vissza és pusztítják el. Egyes kísérleti gyógyszerek még azt is megakadályozhatják, hogy a sejtek egyáltalán elöregedjenek.

De azonban eddig még senki sem jött rá, hogyan lehet teljesen megelőzni vagy megszüntetni a káros öregedő sejteket.

Paul Robbins, a Minnesotai Egyetem Öregedésbiológiai és Anyagcsere Intézetének és az Öregedés Biológiájával Foglalkozó Orvosi Felfedező Csoportnak az igazgatóhelyettese szerint 60 éves korára az emberi szervezetnek már nehezebb kiüríteni a káros öregedő sejteket, ami olyan felhalmozódáshoz vezethet, amely szövetkárosodást és szövetelégtelenséget okoz.

A szakember kiemelte, hogy az öregedéshez hozzájáruló minden egyes mechanizmus esetében vannak olyan csapatok, amelyek azon dolgoznak, hogy megértsék és esetleg visszafordítsák ezeket a folyamatokat.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az öregedési rejtvénynek nincs egyetlen megoldása.

Az öregedéssel kapcsolatos összes dolog, ami rosszul működik, összefügg

– mondta Robbins.

A biológiai életkort bemutató telomerek rövidülése például DNS-károsodáshoz vezethet, ami viszont megzavarja a sejt energiájáért felelős mitokondriumokat. A mitokondriumokból származó szabad gyökök viszont még több telomert és DNS-t károsíthatnak. Mindezek a folyamatok kölcsönösen befolyásolják egymást.

Egyik öregedési mechanizmus sem fontosabb a többinél. Ezért minden öregedésgátló kutatás, bármilyen hiánypótló is, az emberiség nagyobb céljának összefüggő része: minél tovább életben maradni.

Forrás: Science Alert

A figyelmetekbe ajánljuk