Hamarosan kilövik a világ első magán űrteleszkópját, ami a Hubble-t is lekörözi
Az elkövetkező években egymás után állnak majd szolgálatba olyan csillagászati obszervatóriumok, amelyek alapjaiban változtathatják meg a világegyetemről alkotott képünket. A földi teleszkópok mellett azonban most egy egészen új szereplő is megjelent a színen: bejelentették a világ első magánfinanszírozású űrteleszkópját, amely méretében és képességeiben is túlmutat a legendás Hubble-ön.
A projekt mögött az Eric és Wendy Schmidt Observatory System áll, amely négy egymással összehangolt obszervatóriumból épül fel. A rendszer névadója Eric Schmidt, a Google egykori vezérigazgatója és felesége, Wendy Schmidt, akik filantróp alapítványukon keresztül támogatják az ambiciózus csillagászati programot. A cél nem egyetlen eszköz megalkotása, hanem egy olyan hálózat létrehozása, amely optikai-, infravörös- és rádiótartományban egyszerre képes megfigyelni az univerzumot.
A rendszer három földi és egy űrbéli teleszkópból áll majd. Az Argus Array ezer apró teleszkópból épül fel, amelyek együtt egy nyolcméteres tükörrel rendelkező obszervatórium teljesítményét nyújtják. Az eszköz minden egyes éjszaka „filmet” készít majd az egész égboltról, naponta több petabájtnyi adatot gyűjtve. A Large Fiber Array Spectroscopic Telescope, röviden LFAST, szintén kisebb teleszkópokból összeálló rendszer, amely a fény részletes elemzésére, vagyis spektroszkópiára specializálódik. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók távoli égitestek kémiai összetételét vizsgálják. A harmadik földi obszervatórium, a Deep Synoptic Array rádióhullámokkal dolgozik, és valós időben képes feltérképezni az úgynevezett rádióégboltot.
A rendszer csúcspontja azonban kétségkívül a Lazuli nevű űrteleszkóp lesz. A műszert 2029 körül bocsáthatják fel, és a tervek szerint nagyobb tükröt kap, mint a Hubble. A Lazuli nemcsak az optikai, hanem az infravörös tartományban is megfigyeléseket végez majd, összesen 23 különböző „színben”. A fedélzetén spektrográf és koronagráf is helyet kap: utóbbi segítségével a teleszkóp képes lesz kitakarni a csillagok vakító fényét, hogy a körülöttük keringő bolygókat is észlelhesse. A kutatók reményei szerint így akár a Neptunusznál kisebb exobolygók is megfigyelhetővé válhatnak.
A projekt egyik különlegessége, hogy az Argus és a Deep Synoptic Array által gyűjtött adatok szinte azonnal, nyílt formában elérhetők lesznek a tudományos közösség számára. A másik két teleszkóp esetében pályázni kell majd megfigyelési időre, de a kezdeményezők hangsúlyozzák: világszerte várják a kutatók jelentkezését.
Olvasd el ezt is!