Artsiom P / Shutterstock
október 09., 2025  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Mégis lehet élet a Vénuszon? Furcsa dolgot fedezett fel a NASA űrteleszkópja

A Vénuszon talált foszfin körüli vita új fejezethez érkezett: a NASA James Webb űrteleszkópja most ugyanazt az anyagot fedezte fel egy távoli barna törpe légkörében. Az eredmény nemcsak a Földön kívüli élet lehetőségét árnyalja tovább, hanem azt is megkérdőjelezi, hogy a foszfin valóban az élet biztos jele-e az univerzumban.

A James Webb űrteleszkóp (JWST) foszfin jelenlétét mutatta ki egy távoli barna törpe, a Wolf 1130C légkörében – arról a vegyületről van szó, amely 2020-ban hatalmas vitát kavart, amikor brit kutatók azt állították, hogy megtalálták a Vénuszon. Akkoriban ugyanis a legtöbben úgy vélték, hogy a foszfin csakis biológiai folyamatok eredménye lehet, ez viszont az élet jelenlétét feltételezte volna a távoli bolygón.

A mostani felfedezés azonban épp ennek az ellenkezőjét bizonyíthatja. A foszfin (egy foszfor- és három hidrogénatomból álló molekula) instabil, és csak egészen speciális körülmények között maradhat fenn – a Jupiteren és a Szaturnuszon például mélyen a bolygó belsejében keletkezik, majd a konvekciós áramlás juttatja fel a magasabb rétegekbe. A kutatók ugyanakkor értetlenül állnak azelőtt, miért csak egyes barna törpéken található foszfin, hiszen az elméletek szerint minden hasonló égitesten jelen kellene lennie.

Barna törpe (illusztráció)
Fotó: Nazarii_Neshcherenskyi / Shutterstock

Az egyik magyarázat szerint a szóban forgó barna törpe kevés nehezebb elemet tartalmaz, ami kedvezhet a foszfin kialakulásának és fennmaradásának – ez egyébként hasonlít a Jupiter és a Szaturnusz viszonylag szegény atmoszférájára is, írja a Live Science.

Egy biztos: a kutatás vezetője, Adam Burgasser (University of California, San Diego) szerint a foszfin keletkezését jelenleg még nem ismerjük eléggé, így nem alkalmas arra, hogy az élet egyértelmű jeleként értelmezzük. A NASA űrteleszkópjának felfedezése tehát nem azt jelenti, hogy kizárhatjuk az élet lehetőségét a Vénuszon, hanem inkább azt, hogy a foszfin jelenléte önmagában nem bizonyíték rá.

Nyitókép: A Vénusz felszíne (illusztráció) / Artsiom P / Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök