2024 áprilisában a Fehér Ház felhívást intézett a tudósokhoz, hogy hozzanak létre egy holdi időszabványt a NASA Artemis-missziójának keretein belül. Valójában viszont nem is az a kérdés, hogy mennyi az idő a Holdon, hanem az, hogy milyen gyorsan járnak ott a Földön gyártott órák, írja a Live Science.
Azt, hogy egy óra mennyi időt mutat, bármelyikünk könnyen beállíthatja, de azt, hogy egy adott helyen milyen gyorsan telik az idő, a fizika határozza meg. A 20. század első éveiben Albert Einstein megállapította, hogy két alany nem fog egyetérteni abban, pontosan mennyi is egy óra, ha nem ugyanolyan sebességgel és ugyanabba az irányba haladnak. Ez a nézeteltérés a Föld felszínén és a Holdon tartózkodó emberek között is fennáll.
Ez is érdekelhet! A NASA bemutatta, hogyan tervezik a holdra szállást 2026-ban
Ha a Holdon vagyunk, az órák másképp fognak ketyegni, mint a Földön
– mondja Bijunath Patla elméleti fizikus. Ahogy megjegyzi, a Holdnak a hozzánk viszonyított mozgása miatt az órák lassabban járnának ott, mint a Földön, de az alacsonyabb gravitáció miatt mégis gyorsabban ketyegnek.
Ez tehát két egymással versengő hatás, és ennek a nettó eredménye egy 56 mikromásodperc/nap eltérés.
Patla és csapata Einstein általános relativitáselméletét használta e szám kiszámításához. Tanulmányukat – amely hatalmas előrelépés a korábbi elemzésekhez képest – az Astronomical Journal című folyóiratban tették közzé.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Bár az 56 mikromásodperces különbség emberi mércével mérve szinte észrevehetetlen, ha több küldetés pontos irányításáról vagy a Föld és a Hold közötti kommunikációról van szó, kulcsfontosságú lehet.
Ahogy Cheryl Gramling, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának rendszermérnöke kiemeli:
Ha a navigációról van szó, a Holdon lévő óra és a földi óra közötti 56 mikromásodpercnyi eltérés nagy különbség, ezért ezt figyelembe kell venni.
Ha tovább olvasnál: A NASA 9 pontot jelölt ki a Holdon, ahová embert küldenének
Gramling rámutat, hogy mivel a fény 1 nanoszekundum (0,001 mikroszekundum) alatt 30 centimétert tesz meg, az 56 mikroszekundumos eltérés figyelmen kívül hagyása akár napi 17 kilométeres navigációs hibát is eredményezhet.
Ennek a töredéke is elfogadhatatlan az Artemis-küldetések során, ahol minden egyes rover, leszállóegység vagy űrhajós helyzetének 10 méteres pontosságú ismeretére van szükség. Éppen ezért elengedhetetlen a holdi sztenderd időszámítás bevezetése.
