Dyson-gömb
Fotó: Shutterstock

Illusztráció – a tartalmat mesterséges intelligencián alapuló képalkotó rendszer hozta létre.

A valóságban is létezhetnek a Dyson-gömbök, van azonban egy apró probléma

A Dyson-gömbök azok a képzeletbeli megaépítmények, amelyeket fejlett idegen civilizációk használhatnak egy csillag bevonására, ezáltal energiájának hasznosítására. Tudósok szerint tényleg megvalósítható a szerkezet – azonban nem egy, hanem kettő csillag szükséges ahhoz, hogy stabil legyen.


Az 1960-as években egy fizikus és polihisztor, Freeman Dyson fogalmazta meg először a csillagokat körülölelő gömbök ötletét. Hipotézisének alapja, hogy egy fejlett társadalomnak annyi energiára van szüksége, amennyit el sem tudunk képzelni. Éppen ezért egy úgynevezett gömbhéjjal borítanának be egy csillagot, a hatalmas felületen pedig rengeteg napenergiát tudnának hasznosítani.

A probléma azonban az, hogy egy ilyen szerkezetben semmi sem köti a héjat a csillaghoz, ami azzal jár, hogy egy Dyson-gömbbel körülölelt égitest előbb vagy utóbb biztosan beleütközik a burokba, és megsemmisíti azt.

A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban megjelent tanulmányában Colin McInnes, a Glasgow-i Egyetem mérnöke azonban megtalálta a módját annak, hogyan lehet stabilizálni egy Dyson-gömböt. Szerinte egy legalább két csillaggal rendelkező rendszerre van szükség, írja a Live Science.

egy Dyson-g\u00f6mb

Illusztráció – a tartalmat mesterséges intelligencián alapuló képalkotó rendszer hozta létre.

Fotó: Shutterstock

McInnes ugyanis talált egy olyan stabil konfigurációt, ami csak azokban a kettős rendszerekben fordul elő, amelyekben az egyik csillag sokkal kisebb, mint a másik. Ebben az esetben a Dyson-gömb a két csillag közül a kisebbet veszi körül, amelynek a mozgása egyfajta gravitációs horgonyként működik, és szabályos pályán tartja a gömböt a nagyobb csillag körül, megakadályozva ezzel az ütközést.

Fontos kiemelni, hogy az elmélet figyelmen kívül hagy minden gyakorlati mérnöki megfontolást, például azt, hogy milyen feszültség érheti a gömböt – vagy hogy egyáltalán hogyan kell megépíteni egy ilyen szerkezetet.

2018-ban egy szokatlan objektum felfedezése tartotta lázban a csillagász közösséget: a Boyajian nevet viselő égitest szokatlan halványulásából arra következtettek tudósok, hogy egy Dyson-gömböt fedeztek fel, amely a fejlett életforma egyik jele. Később azonban sajnos kiderült, hogy a különleges fényjelenség mögött szimplán nagy mennyiségű csillagpor állt.

A figyelmetekbe ajánljuk