Bár ez minden bizonnyal egy erőltetett elmélet, a BBC Science Focus cikke szerint azért néhány tudós érdeklődését mégis felkeltették a féregjáratok. Ilyen Fumio Abe is, a Nagoya Egyetem asztrofizikusa, aki a BBC Science Focus cikkében elmondta, hogy a már ismert megfigyelések során akár már fel is fedezhettünk ilyen hálózatot, csak még nem tudunk róla.
Ha a féreglyukak toroksugara száz és tízmillió kilométer között van, a mi galaxisunkhoz kötődnek, és olyan gyakoriak, mint a közönséges csillagok, a felfedezés a múltbeli adatok újraelemzésével lehetséges.
– mondta.
Egyszerűbben fogalmazva: a féreglyukak olyan elméleti alagutak lehetnek, amelyeknek két vége az idő és a tér különböző pontjain található. Bár nem sértik Einstein általános relativitáselméletét, még mindig fogalmunk sincs, hogy ezek valóban létezhetnek-e, nem is beszélve arról, hogy egy kellően fejlett civilizáció képes lenne-e létrehozni őket. A Science Focus cikke pedig azt fejtegeti, hogy az ehhez hasonló idegen technológiák megfigyelése előrébb vezetőbb lenne, ha az idegenek kereséséről van szó.
Egy féregjárat létezéséhez azonban csillagászati mennyiségű energiára lenne szükség.
A féregjárat önmagában instabil, egy féreglyuknak olyan „anyagra" lenne szüksége, amelynek taszító gravitációja nyitva tartaná minden száját, és olyan energiára, amely megegyezik a galaxisban lévő csillagok jelentős hányada által kibocsátott energiával
– olvasható a cikkben. Az elképzelés szerint, ha az idegenek féreglyukak hálózatát hozták volna létre, akkor az gravitációs mikrolencsézéssel kimutatható lenne.
Ezt a technikát a múltban már használták több ezer exobolygó és csillag észlelésénél is. Hogy használható-e a féreglyukak észlelésére, az egyelőre nyitott kérdés.
