idős nő fogja egy idős férfi fejét

A brit nonprofit Alzheimer's Society szerint az öregedés és a genetika a demencia legnagyobb kockázati tényezői. Egyre több kutatás szerint azonban az apró életmódbeli szokások is sokat számítanak.


A kognitív hanyatlás még távoli aggodalomnak tűnhet. Ám mostani szokásaink határozottan befolyásolhatják a későbbi életünk kockázati szintjét − bizonyítják a tanulmányok. A dohányzás mellőzésétől kezdve a kevesebb finomított szénhidrát és a több élelmi rost fogyasztásán át a hét-kilenc órás alvásig és az agyunk lekötöttségének fenntartásáig sok minden csökkentheti a kognitív hanyatlás kockázatát.

Jelenleg minden 9. 65 év feletti amerikai felnőtt szenved Alzheimer-kórban, mely a demencia egyik fő oka − tárja fel az EatingWell. Az Alzheimer's Association előrejelzése szerint 2050-re, amikor az 1985-ben születettek 65 évesek lesznek, a demenciával élő amerikaiak aránya várhatóan több mint kétszeresére emelkedik.

Az eredetileg a JAMA Neurology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint van egy igen élénkítő módja az agytámogatás fokozásának: a gyaloglás. Azoknál az egyéneknél, akik felhúzzák a tornacipőjüket, és megtesznek naponta 9800 lépést, fele akkora a demencia kialakulásának valószínűsége, mint inaktív társaiknál.

​Mit talált az új tanulmány?

id\u0151s \u00far, apuka \u00e9s kisfia s\u00e9t\u00e1lnak az \u0151szi f\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt

Fotó: Shutterstock

Az ausztrál és dán tudósok a UK Biobank adataiba merültek, mely mintegy 500 ezer brit lakos részletes egészségügyi információit tartalmazza. A vizsgálathoz 78 430 résztvevőt választottak ki; 44,7% férfit és 55,3% nőt, átlagéletkoruk 61 év volt. Mindannyian szívbetegségtől és demenciától mentesek voltak a vizsgálat kezdetén.

Minden egyes személy egy gyorsulásmérőt viselt a nap 24 órájában a hét minden napján, hogy nyomon kövessék a fizikai aktivitásaikat. A tudósok más változókat, köztük az életkort, a nemet, a társadalmi-gazdasági státuszt, a dohányzást és az étrendet is figyelembe vették, illetve kontrollálták. Végül azt találták, hogy 866 embernél, azaz körülbelül 1%-nál alakult ki demencia körülbelül 7 évvel később.

Mind a teljes lépésmennyiség, mind a lépések sebessége befolyásolta a demencia kockázatát, állapították meg.

A legnagyobb előny − körülbelül 50%-kal alacsonyabb demencia kockázat − a napi körülbelül 9800 lépés (kb. 8 km) megtételéhez kapcsolódott. Ha kevesebb, mint feleannyi lépést teszünk meg, már az is jelentős különbséget jelent: akik naponta kb. 3800 lépést tettek meg, 25%-kal csökkentették a demencia kockázatát. Ez óránként kevesebb mint 3 kilométert jelent.

Ez csak egy a sok tanulmány közül, amelyek azt találták, hogy ha idősebb korban mozgásban maradunk, akár csak napi 10 percet is, az segít az agyunk és a testünk számára lassabb ütemben öregedni. További kutatásokra van szükség annak pontos magyarázatára, hogy a mozgás miért olyan fontos az elménk számára. A szakértők azonban úgy vélik, ez annak köszönhető, hogy a testmozgás − beleértve a gyaloglást is − javítja az agy vérellátását.


A figyelmetekbe ajánljuk