Abidemi Otaiku, a brit Országos Egészségügyi és Gondozási Kutatóintézet (NIHR) neurológiai akadémiai klinikai munkatársa, a Birminghami Egyetem professzora a The Lancet eClinicalMedicine című folyóiratban közölte legújabb tanulmányát, ami azt mutatja, hogy az álmaink meglepően sok információt árulhatnak el agyunk egészségéről.
A tanulmány szerint a gyakori rossz álmok és rémálmok (amelyek miatt felébredünk) középkorú vagy idősebb korban összefüggésbe hozhatók a demencia kialakulásának fokozott kockázatával.
A tanulmányban három nagy, az egészséggel és az öregedéssel foglalkozó amerikai tanulmány adatait elemezte Otaiku. Ezekben több mint hatszáz 35 és 64 év közötti, valamint 2600 79 éves és idősebb ember vett részt.
A résztvevők közül senki nem szenvedett demenciában a vizsgálat kezdetén, a középkorúak csoportját átlagosan kilenc évig, az idősebbekét pedig öt évig követték.
A vizsgálat kezdetén (2002-12) a résztvevők egy sor kérdőívet töltöttek ki, köztük olyat, amely arról érdeklődött, milyen gyakran tapasztaltak rossz álmokat és rémálmokat.
Otaiku elemezte az adatokat, hogy kiderítse, vajon azok a résztvevők, akiknek a vizsgálat kezdetén gyakrabban voltak rémálmaik, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak-e később kognitív hanyatlást, és diagnosztizáltak-e náluk demenciát.
Heti rémálmok
A szakember azt találta, hogy azoknál a középkorú résztvevőknél, akik minden héten rémálmokat éltek át, négyszer nagyobb valószínűséggel fordult elő kognitív hanyatlás (a demencia előjele) a következő évtizedben, míg az idősebb résztvevőknél kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát.
Érdekes módon a rémálmok és a jövőbeli demencia közötti kapcsolat sokkal erősebb volt a férfiaknál, mint a nőknél.
Például azoknál az idősebb férfiaknál, akiknek minden héten voltak rémálmaik, ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint azoknál az idősebb férfiaknál, akik nem jelentettek rossz álmokat.
A nőknél azonban a kockázat növekedése csak 41 százalékos volt, de nagyon hasonló mintázat volt a középkorúak csoportjában is.
Összességében az eredmények arra utalnak, hogy a gyakori rémálmok a demencia egyik legkorábbi jele lehet, amely több évvel vagy akár évtizeddel megelőzheti a memória- és gondolkodási problémák kialakulását – különösen a férfiak esetében.
Alternatívaként Otaiku szerint az is elképzelhető, hogy a rendszeres rémálmok akár a demencia egyik oka is lehet.
Tekintettel a tanulmány jellegére, Otaiku kiemelte: nem lehetünk biztosak abban, hogy melyik elmélet a helyes, de ha tippelnie kéne, akkor az előbbire fogadna.
Ettől függetlenül a tanulmány fő következtetése ugyanaz marad: a rendszeres rossz álmok és rémálmok közép- és idősebb korban összefüggésbe hozhatók a későbbi demencia kialakulásának fokozott kockázatával.
