A Stanford Egyetem kutatói két új számítógépes program segítségével vizsgálták több állat genetikai állományát. A Gnomix és a Gnofix nevű szoftverekkel azt lehet meghatározni, hogy egy adott DNS-szakasz milyen eredetű, így pontosabban feltérképezhető az egyes fajok és fajták származása. A csivavák vizsgálatakor több olyan DNS-szakaszt is azonosítottak, amelyek a prérifarkasok genetikai állományából származhatnak. Ez arra utal, hogy a fajta ősei valamikor prérifarkasokkal párosodhattak.
A fajta eredetével kapcsolatban korábban is tudni lehetett, hogy nem kizárólag európai kutyák leszármazottja. A kutatók korábban már kimutatták, hogy a csivava és a mexikói meztelen kutya genetikai állományában olyan öröklött elemek is fennmaradtak, amelyek az Amerika európai meghódítása előtti kutyapopulációkhoz köthetők. Ez arra utal, hogy ezeknek a fajtáknak az ősei már Kolumbusz Kristóf érkezése előtt jelen voltak a kontinensen. Az új vizsgálat ezt a képet egészíti ki azzal, hogy a csivavák genetikai állományában prérifarkasoktól származó szakaszokat is azonosított.
A Nature Communications nevű tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vizsgálat a mexikói meztelen kutyáknál is érdekes eredményt hozott. A kutatók úgy vélik, hogy a genomjuk több mint négy százaléka olyan kutyáktól származhat, amelyek az északi-sarkvidéki térséghez kötődtek. A tanulmányból nem derült ki, pontosan mikor kerültek prérifarkasoktól származó gének a csivavák őseibe. Korábbi kutatások alapján ez még azelőtt megtörténhetett, hogy Kolumbusz Kristóf elérte Amerikát. Azt sem lehet tudni, hogy az emberek szándékosan keresztezték-e az állatokat, vagy természetes párosodás történt.
A kutatók egyelőre azt sem tudják, hogy a csivavák mely tulajdonságai származhatnak prérifarkas őseiktől. Nagy fülük, jellegzetes hangjuk és határozott viselkedésük ugyan emlékeztethet vad rokonaikra, de ezekre nincs genetikai bizonyíték. Apró termetük sem valószínű, hogy a prérifarkasokhoz köthető. A csivavák méretét feltehetően az emberi tenyésztés alakította ki, mivel generációkon keresztül a kisebb állatokat választották továbbtenyésztésre.
Arra már vannak régészeti bizonyítékok, hogy a Kolumbusz előtti Mezoamerikában is éltek kis termetű kutyák. Azt viszont továbbra sem tudni, hogy ezek milyen kapcsolatban álltak a mai csivavák őseivel.
Olvasd el ezt is!