cetcápa
Az óceánok legnagyobb cápája már eddig is szelíd óriás hírében állt, és úgy tűnik, többről van szó, mint azt eddig gondoltuk.

A cetcápák (Rhincodon typus) – amelyek valódi cápák, és csontok helyett porcokkal rendelkeznek úgynevezett szűrőcápák, amelyek gondosan átfésülik a vizeket olyan apró állatok után, mint például a krill.

Az általuk felkapott csemegék között fotoszintetizáló szervezetekből álló zöldek is vannak. A cetcápák ezekre nem is finnyásak, de a kutatókban felmerült a kérdés, hogy vajon a növényzet csupán körítés-e a húsevő számára, vagy pedig az úszás fenntartásához szükséges táplálékot is biztosítja.

Shutterstock

Ezért elkezdték vizsgálni az ürülék- és bőrmintákat, hogy a 10 méter hosszú óceáni porszívók valójában mit hasznosítanak, amikor „felszürcsölik" a tengervizet.

Az ürülékminta valóban azt mutatta, hogy a cetcápák krillt esznek, de az anyagcsere során ebből nem sokat hasznosítanak. Ami viszont érdekesebb: mint kiderült, az állatok a tápanyagokat a rengeteg algából vonják ki.

Ez arra késztet minket, hogy újragondoljunk mindent, amit eddig tudni véltünk arról, hogy mit esznek a cetcápák. És valójában azt is, hogy mit csinálnak a nyílt óceánon

– mondta Mark Meekan, az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet halbiológusa.

Shutterstock

Meekan és munkatársai szövetelemzései olyan zsírsavprofilt is feltártak, amely inkább a mindenevő, mint a húsevő táplálkozásra utal. Az arachidonsavban (ARA) gazdag bőrt fedeztek fel, amely csak a golffű nevű úszó makroalgában van jelen elég nagy mennyiségben ahhoz, hogy megmagyarázza a cetcápáknál talált szintet.

Shutterstock

2019-ben egy másik, szövetmintákat használó tanulmány szintén bizonyítékot talált arra, hogy a cetcápák valójában legalább néhány, a táplálékláncban alacsonyan álló élőlénnyel, például növényekkel és algákkal táplálkoznak. Mi több, nem ők az egyetlen cápák, amelyek mindenevők: A kerekfejű pörölycápák (Sphyrna tiburo) is jelentős tengeri fűféléket fogyasztanak.

Shutterstock

A pörölycápák gyakran lenyelik a növényi anyagokat, mivel a sűrű tengeri fű élőhelyeken apró zsákmányra, például rákokra, puhatestűekre és halakra vadásznak. Így valószínűleg az a szükségletük, hogy megbirkózzanak a testükön áthaladó növényi anyaggal, eredményezte, hogy képesek megemészteni azt.

A kutatók gyanúja szerint ugyanez történhetett a cetcápákkal is. Evolúciós múltjukban eredetileg talán a rajta élő állatok (epibionták) megemésztése érdekében rágcsálták az algákat, de most már magát az algát is képesek megemészteni és hasznosítani.

Sajnos ahhoz, hogy elegendő mennyiségű ilyen lebegő szerves anyagot találjanak, a cetcápáknak követniük kell az óceáni áramlatokat, amelyek összegyűjtik az úszó táplálékforrásokat – de ugyanúgy összegyűlik a műanyag is, így a cetcápák ezekből is fogyasztanak. A műanyag csökkenti a bélkapacitásukat, lassítja az emésztésüket, és arra készteti őket, hogy felöklendezzék a táplálékukat – jegyzi meg a kutatócsoport a tanulmányában. Mindez tovább veszélyeztetheti az amúgy is veszélyeztetettnek nyilvánított állatokat, amelyek populációja az elmúlt 75 évben 62 százalékkal csökkent.

(ScienceAlert)


A figyelmetekbe ajánljuk