Igencsak elterjedt az a tévhit, hogy a cápák nem alszanak. Elvégre akadnak olyan fajok, amelyeknek állandóan mozgásban kell lenniük az életbenmaradáshoz. Nost, úgy tűnik, hogy a cápák is alszanak, robotpilóta üzemmódban úszva.
Az a hír járja, hogy a cápák egyáltalán nem alszanak, ehhez az elképzeléshez hozzájárult az a tény, hogy egyes cápáknak mozgásban kell maradniuk, hogy megkönnyítsék a légzésüket. Egy új tanulmány azonban végre megerősíti azt, amit az anekdotikus bizonyítékok és más kutatások már régóta sugalltak, hogy ezek az állatok ugyanúgy szunyókálnak, mint mi. Két alvási fázis jól ismert a madarak és az emlősök, sőt a polipok esetében is, ami arra utal, hogy mindegyik fázis fontos szerepet játszik a fiziológiánkban, de a hidegvérű hátasállatoknál kevéssé ismert ez a folyamat.
A csapat ezért az alvás jeleit vizsgálta a dúcccápáknál (Cephaloscyllium isabellum), amelyekről korábban már kiderült, hogy éjszakai állatok. Egy korábbi tanulmányukban a kutatók kimutatták, hogy nagyobb elektromos ingerlés kell ahhoz, hogy a cápa reagáljon, amikor az állat látszólag pihen, de nem erősítették meg, hogy ez a nyugalmi állapot alvás volt. A cápák 24 órán át tartó megfigyelése során kiderült, hogy oxigénszintjük következetesen csökkent ezekben a nyugalmi időszakokban, és megerősítették, hogy az 5 percen túlnyúló időszakok valóban alvásról szólnak. Az alvó cápákmak nemcsak az ingerekre való reakcióképességük csökken, hanem az anyagcseréjük is alacsonyabb.
A cápák alvás közben gyakrabban csukták be a szemüket nappal - ami arra utal, hogy a szemek becsukódása inkább külső tényezőkkel, például a fény jelenlétével függ össze, mint magával az alvási állapottal. Éjszaka a cápák 38 százaléka nyitva tartotta a szemét, még akkor is, amikor más mutatók arra utaltak, hogy mélyen alszik. Az alvó cápát jobban jelzi a testtartása, állapította meg a kutatócsoport. Szundikálás közben a huzamosan szunnyadó cápák testüket laposan tartották. Ez a cápafaj képes hosszabb ideig mozdulatlanul maradni, köszönhetően a bukkális (arcizom) pumpáiknak, amelyek oxigéndús vizet áramoltatnak a kopoltyúikon keresztül, miközben mozdulatlanul vannak.
Más cápafajok, mint például a hírhedt nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias), nem rendelkeznek ezzel a pumpával, és az előreúszásra támaszkodnak, hogy az oxigéndús vizet a szájukba és a kopoltyúikon átnyomják. Ezt nevezik kosszellőztetésnek. A jövőbeli kutatásoknak az alvás egyéb fiziológiai mutatóira, például az agyi aktivitás változásaira kell összpontosítaniuk, hogy teljesebb képet kapjunk az alvásról ezeknél a gerinceseknél, véli a kutatócsoport.
(Forrás: ScienceAlert)
