A fosszíliák elemzése egy rejtélyes tömeges kihalást mutat, amely megtizedelte a cápák sokféleségét a világ óceánjaiban.
Föld történelmét átformáló eseményeket általában hatalmas környezeti változások – például egy aszteroida becsapódása vagy az éghajlat jelentős változása – váltják ki, a tudósok így közelebbről megismerhetik, hogyan épül fel az élet egy természeti katasztrófa után.
A legújabb kutatás pedig arra enged következtetni, hogy 19 millió éve valami egészen nagy katasztrofális esemény tizedelte meg a világon élő cápák számát. Annak ellenére, hogy nem voltak jelei hirtelen éghajlati vagy környezeti változásoknak, a cápák gyakorlatilag eltűntek a nyílt óceáni üledékekből.
Amikor Elizabeth Sibert paleobiológus elhatározta, hogy az évmilliók során létező hal- és cápapopulációkat feljegyezze, nem számított arra, hogy egy ennyire rejtélyes ügynek lát neki.
„Ezt szinte teljesen véletlenül fedeztük fel. Ez a legnagyobb kihalás, amit a cápák valaha tapasztaltak"
– jelentette ki Dr. Sibert, aki a Yale Egyetem Bioszfératudományi Intézetének munkatársa.
A szakértők tengeri üledékben vizsgálták a leleteket, ezekből próbálták meghatározni, hogy mikor milyen fajok éltek a tengerekben. Ekkor fedezték fel, hogy míg 19 millió évvel ezelőttig kb. 5 halfogra jutott a fosszíliák között egy cápafog, azután már csak 1 a 100-hoz volt az arány. Ez pedig azt jelenti, hogy 19 millió évvel ezelőtt eltűnt a korábban élő cápák közel 90 százaléka.
Az is kiderült,hogy 19 millió évvel ezelőttig jóval több cápafaj létezett a Földön, a kutatók 88 fajt tudtak azonosítani a fogak alapján.
