A bronzbika gyomrában élve sült meg, akit halálra ítéltek
Fémbikába tuszkolt, élve megsütött emberek: ez a kép akár egy vérfagyasztó horrorfilm kezdőjelenete is lehetne, ám a bronzbikával történő kivégzésekről már az ókori források is beszámoltak. A szerkezetet az egyik legrettegettebb kivégzőeszközeként emlegették, ezt a tényt pedig tovább fokozza, hogy olyan csőrendszert terveztek hozzá, amely a bent rekedt ember sikolyait bikabőgéshez hasonló hanggá torzította.
A brazen bull néven ismert szerkezetet bronzbikának, szicíliai bikának és Phalarisz bikájának is nevezték. A hagyomány szerint az athéni Perillosz készítette Phalarisz, Akragasz türannosza számára. A mai Agrigento elődjének számító szicíliai város uralkodóját a későbbi források kegyetlen vezetőként ábrázolták, aki ellenfelei kivégzésére használta az eszközt.
A bika oldalán egy nyílás vezetett az üreges belső térbe. Az áldozatot ezen keresztül zárták be, majd tüzet gyújtottak a fémszobor alatt. Ahogy a bronz fokozatosan felforrósodott, odabent egyre elviselhetetlenebbé vált a hőség. A szerkezet elméleti rekonstrukciói nagyjából 315 Celsius-fok körüli belső hőmérséklettel számolnak. Ez nem gyújtotta volna fel azonnal az emberi testet, viszont súlyos égési sérüléseket, kiszáradást és végül szervi elégtelenséget okozhatott. Ha a tüzet megfelelően szabályozták, a haláltusa akár órákig is tarthatott.
A bronzbika hírhedtségéhez a hanghatás is hozzájárult. A fejében futó csövek állítólag úgy torzították el a sikolyokat, hogy azok az állat bőgésére emlékeztettek. Egyes leírások szerint a füstöt tömjénnel vagy más illatos anyagokkal töltött kamrákon vezették át, hogy mérsékeljék az égő test szagát. A kivégzés így közönség előtt bemutatható látványossággá válhatott.
A bronzbikáról szóló legismertebb ókori leírás Diodórosz Szikulosz egyik művében szerepel, amely Kr. e. 36 körül készülhetett, vagyis több száz évvel Phalarisz feltételezett uralma után. A történet szerint a türannosz kíváncsi volt arra, valóban működik-e Perillosz találmánya, ezért arra kérte a készítőt, hogy másszon be és próbálja ki a hangcsöveket. Ezután rázáratta az ajtót és tüzet gyújtatott alatta.
Perillosz így saját találmányának első áldozatává vált. Sikolyai a csőrendszeren keresztül állítólag valóban bikabőgésként hallatszottak, miközben vergődése megmozgatta a fémszobrot. Phalarisz még a halála előtt kivétette a férfit a bikából. Egyes változatok szerint ezután egy közeli magaslatról le is lökte.
A későbbi történetek szerint a rómaiak is használhattak bronzbikát. A kereszténység terjedésének időszakából Szent Antipász és Szent Euszták mártírhalálát is ezzel az eszközzel hozták összefüggésbe. Euszták a történetek szerint korábban pogány római hadvezér volt, majd megtért. Éveken át üldözték, végül elfogták, és feleségével, valamint gyermekeivel együtt egy bronzbikába zárták.
Olvasd el ezt is!