A határok nélküli tökéletességre való törekvésről talán a viktoriánus korszak ma már bizarr szépészeti beavatkozásai jutnak eszünkbe, pedig a modern időkben is virágzik egy bevett, mégis kockázatos eljárás. A botulinumtoxint a Clostridium botulinum baktérium termeli, a tudomány pedig a legerősebb mérgek között tartja számon. A szervezetbe kerülve megakadályozza, hogy az idegek megfelelően továbbítsák az izmok összehúzódásához szükséges jeleket. Súlyos botulizmus esetén izomgyengeség, bénulás, végül pedig légzési elégtelenség alakulhat ki.
A toxin egyik különösen veszélyes tulajdonsága, hogy színtelen és szagtalan, így jelenlétét szinte lehetetlen észrevenni. A botulizmust a történelemben főként nem megfelelően tartósított vagy konzervált élelmiszerekkel hozták összefüggésbe. Mindezek tudatában meglepő lehet, hogy ugyanez az anyag az orvostudományban is fontos szerepet kapott.
A botox egy botulinumtoxin-tartalmú gyógyszer kereskedelmi neve, hatóanyaga az onabotulinumtoxinA. Az esztétikai kezelések során rendkívül kis, pontosan meghatározott adagokat fecskendeznek célzott izmokba. A toxin átmenetileg csökkenti az ideg és az izom közötti jelátvitelt, így az adott izom kevésbé húzódik össze. Ennek következtében az ismétlődő mimikai mozgásokhoz kapcsolódó ráncok is kevésbé látszanak.
A botulinumtoxint ráadásul nem kizárólag kozmetikai célokra alkalmazzák. Különböző készítményeit többek között bizonyos izomgörcsök, krónikus migrén és fokozott verejtékezés kezelésére is használják.
Vagyis ugyanaz a mechanizmus működik mindkét esetben: a botulinumtoxin az izmok működését befolyásolja. A különbséget mindenekelőtt az adag és a beadás módja jelenti. Mindenesetre nem ez az egyetlen kockázatos termék, amelyet a mindennapokban használunk, ezekről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Olvasd el ezt is!