
A szépség ára: ezekkel a bizarr szokásokkal próbált fiatal maradni I. Erzsébet
I. Erzsébet angol királynő alakja ma is a hatalom, az elegancia és a tudatos önkép egyik legismertebb példája. A szűz királynőként emlegetett uralkodó politikai sikerei és erőskezű vezetése mellett azzal vált legendává, ahogyan saját megjelenését szinte színpadi eszközként használta. A ragyogó ruhák, ékszerek és ikonikus portrék mögött azonban egy jóval ellentmondásosabb valóság húzódott meg.
Az 1558-tól 1603-ig hatalmon lévő királynő megszállottan törekedett arra, hogy fiatalnak és hibátlannak tűnjön, még akkor is, ha ez komoly áldozatokkal járt. A korszakban a szépség és a tisztaság nem elsősorban egészségügyi kérdés volt, hanem státuszszimbólum, Erzsébet számára pedig a megjelenés egyenlő volt a hatalommal.
Az egyik legfeltűnőbb szokása a cukor iránti rajongása volt. Abban az időben ez luxuscikknek számított, így bőséges fogyasztása a gazdagságot is demonstrálta. A királynő étrendje tele volt cukrozott édességekkel, ami súlyosan károsította a fogait. A helyzetet csak rontotta, hogy a fogtisztításra is cukros keverékeket használt – idővel fogai elsötétedtek, töredeztek, lehelete pedig hírhedten kellemetlenné vált. Mindez azonban nem vált szégyenné az udvarban: a nemes hölgyek még utánozták is a fekete fogakat, mert az a gazdagság jelképe lett.
A tisztálkodás kérdésében még furcsább volt a helyzet. Erzsébet kerülte a fürdést, részben azért, mert a korban sokan úgy hitték, a víz betegségeket terjeszthet. Ehelyett naponta többször váltott alsóruhát, és illatos folyadékokkal – például rózsavízzel vagy ecetes keverékekkel – „frissítette” magát, a tisztaság így inkább illúzió maradt.
A királynő legféltettebb szépségtitka a meglehetősen kontraproduktív arcápolási rutinja volt. Bőre vastag sminkrétegnek köszönhetően lett hófehér (ez az előkelőséget volt hivatott jelképezni), ez azonban mérgező anyagokat tartalmazott: az ólomtartalmú keverék ugyan elfedte a bőrhibákat, de közben súlyosan roncsolta a bőrét. Ez egy ördögi körré fajult, hiszen Erzsébet egyre vastagabb rétegekkel próbálta eltakarni a károsodást.
Az ajkai kifestésére használt anyagok sem voltak biztonságosabbak: mérgező összetevőik hosszú távon az egész szervezetére hatással lehettek, és hangulatingadozást, gyengeséget okozhattak. Az illatok is kulcsszerepet játszottak a királynő mindennapjaiban. Parfümökkel, illatos kesztyűkkel és gyógynövényekkel próbálta elnyomni a kellemetlen szagokat, amelyek a korabeli udvari élet velejárói voltak. A paloták ugyanis – minden pompájuk ellenére – higiéniai szempontból messze álltak a mai elvárásoktól.
Olvasd el ezt is!