
Edgar Allan Poe utolsó napjai még a saját történeteinél is felkavaróbbak
Az Egyesült Államok egyik legismertebb írójának, Edgar Allan Poe-nak az életműve tele van nyugtalanító esetekkel, baljós jelekkel és megoldatlan titkokkal. Mindez még hátborzongatóbbá válik, ha hozzátesszük, hogy saját halálát szintén rejtélyek övezik: olyannyira, hogy több mint 170 évvel később sem tudjuk biztosan, mi történt vele az utolsó napjaiban.
1849. október 3-án Joseph W. Walker, a Baltimore Sun nevű lap nyomdásza a Gunner’s Hall nevű középületnél talált rá egy zavart, rossz állapotban lévő férfira. Az épület akkor ideiglenes szavazóhelyként működött, a város pedig nyüzsgött a választások miatt . A férfi kopott, idegennek tűnő ruhákat viselt, alig tudott beszélni, és láthatóan segítségre szorult. Ő volt Edgar Allan Poe, A holló és Az Usher-ház vége szerzője.
A helyzet azért is különös, mert Poe közel egy héttel korábban, szeptember 27-én indult el Richmondból Philadelphiába, ahol Marguerite St. Leon Loud költő verseinek szerkesztésén dolgozott volna. Oda azonban sosem érkezett meg. New Yorkba sem jutott vissza, ahonnan nagynénjét kellett volna Richmondba kísérnie közelgő esküvője előtt. Poe-t kórházba vitték, de már nem tudta elmondani, mi történt vele. Utolsó napjait zavartság, látomások és delírium kísérte.

A korabeli feljegyzésekben a halál okaként többféle agyi eredetű állapotot emlegettek; a „phrenitis” kifejezést akkoriban az agyat érintő gyulladásos kórképekre használták, ez azonban nem zárta le a találgatásokat. Az egyik korai elmélet szerint megverték és kirabolták, majd magára hagyták a hideg, esős utcán. Mások szerint a különös események oka a választási csalások világában keresendő.
A legismertebb magyarázat a „cooping” nevű módszerhez kapcsolódik. A 19. századi Baltimore-ban előfordult, hogy bandák embereket raboltak el, elkábították, átöltöztették, majd több szavazóhelyen is voksolásra kényszerítették őket. Poe-t éppen választási napon, egy szavazóhely közelében, idegen ruhákban találták meg, ezért sokan ezt tartják az egyik legvalószínűbb forgatókönyvnek.
Az alkohol szerepe is gyakran felmerül. Poe életében valóban voltak időszakok, amikor nehezen viselte az italt, kortársai szerint több alkalommal is előfordult, hogy már egy kevés alkoholtól is rossz állapotba került. Későbbi hajmintavizsgálatok azonban arra utaltak, hogy élete utolsó szakaszában már nem ivott annyit.
1996-ban R. Michael Benitez kardiológus új magyarázattal állt elő: szerinte Poe tünetei a veszettséggel is összeegyeztethetők. A zavartság, a látomások és a gyors állapotromlás valóban illeszkednek a betegséghez, de az elméletnek komoly hiányosságai vannak. Nincs bizonyíték harapásra, és az író a kórházban állítólag ivott vizet, miközben a veszettségnél gyakori a víziszony.
Felmerült agydaganat, influenzából eredő tüdőgyulladás, sőt gyilkosság is. Az 1875-ös exhumálásról szóló beszámolók szerint egy kemény, mozgatható képződményt találtak a koponyában, amit egyesek daganatként értelmeztek: sokak szerint már betegen indult útnak, majd az eső, a hideg és a kimerültség súlyosbíthatta az állapotát. John Evangelist Walsh író ennél sötétebb forgatókönyvvel állt elő: szerinte Poe-t menyasszonya, Sarah Elmira Shelton fivérei támadhatták meg, ezt azonban a történészek többsége óvatosan kezeli.
Olvasd el ezt is!