Nem akármilyen esemény volt.
A csillagászok két darab nagyméretű bolygó összeütközéséből származó poros utófényt észleltek. A jégbolygók maradványai meglehetősen messze, egy 3600 fényévre lévő csillagrendszerben találhatók – írja a Live Science.
De mégis miként lehet megfigyelni egy ilyen távolságban lezajlódó esemény nyomait? Nevezetesen a NASA űrszondájával, amely megállás nélkül aszteroidák után kutat, és amellyel a tudósok a bolygók összecsapása és a keletkezett porfelhő által generált utófényt is észlelték.
Ez is érdekelhet: A James Webb végre megtalálhatta az évtizedek óta kutatott bolygót
Fontos azonban megemlíteni, hogy a csapat tagjai nem maguktól találtak rá a „karambol” nyomaira, hanem „kaptak egy fülest” egy másik csillagásztól. A szakember ugyanis észrevette, hogy az ASASSN-21qj jelű csillag furcsa fényeket bocsát ki magából, amelynek intenzitása megduplázódott az infravörös fényben, három évvel később a látható fényben pedig elhalványult.
Egy csillagász a közösségi médiában rámutatott, hogy a csillag az optikai elhalványulás előtt ezer napon át fényesedett az infravörös megfigyelésben. Már akkor tudtam, hogy ez egy szokatlan esemény. Hogy őszinte legyek, ez a megfigyelés teljesen meglepett engem
– mondta Matthew Kenworthy, a tanulmány társvezetője, a Leideni Egyetem kutatója a közleményében.
Kenworthyék az észlelés után további két évig tanulmányozták a csillagot, és megállapították, hogy a két jégbolygó összeütközése három évvel az ASASSN-21qj látható fényben való halványulása előtt megduplázta a rendszer fényességét infravörös hullámhosszon.
Ezután a kutatók egy szimulációt is lefuttattak, amely azt vizsgálta, miként zajlana le egy ilyen esemény. Ebből kiderült, hogy a szóban forgó jeges bolygók az ütközés után valószínűleg egyetlen égitestté olvadtak össze.
A tudósok elmondták, hogy az elkövetkezendő években is figyelni fogják ASASSN-21qj közelében zajló történéseket, sőt, elképzelhető, hogy a mostanában óriási sikereket elérő James Webb-űrteleszkópot is bevonják a projektbe.
