A csillagászok egy olyan fehér törpecsillagot fedeztek fel, amelynek két féltekéjén teljes más a megjelenése.
A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a csillag egyik oldala hidrogénből, a másik héliumból áll, és mindkettő külön fényjeleket bocsát ki. Találóan Janusnak nevezték el, az átjárok és kapuk római istene után. A Janus-arcú megnevezést pedig gyakran használják a kettősségre, a kétszínűségre.
Olvasd el ezt is!Rejtélyes csillag megsemmisülését kapta lencsevégre a James Webb
A felszíne teljesen megváltozik egyik oldalról a másikra. Amikor megmutatom a megfigyeléseket a munkatársaimnak, nem hittek a szemüknek
– mondta a kutatás vezető szerzője, Ilaria Caiazzo.
A fehér törpék lényegében olyan kiégett csillagok holttestei, amelyek eredetileg körülbelül akkorák voltak, mint a mi Napunk. Mielőtt lekicsinyednének, ezek a csillagok évmilliárdok alatt felfúvódott vörös óriásokká nőnek, végül levedlik a külsejüket, és sűrű, fehéren izzó magot hagynak maguk után – írja a Futurism.
Ezt a fehér törpét először a Caltech Palomar Obszervatóriumának éjszakai égboltot pásztázó műszerével, a Zwicky Tranziens Létesítménnyel fedezték fel, miközben a hozzá hasonló, erősen mágnesezett csillagok után kutattak. A kutatók számára kezdetben a fényesség gyors ingadozása miatt tűnt fel.
Janus további megfigyelései csak még több zavaró részletet hoztak. Az első az volt, hogy percenként 15-ször forgott. Aztán a hawaii WM Keck Obszervatóriumból végzett megfigyelésekkel megállapították, hogy a fehér törpe mindkét felén másképp néz ki.
Végül egy spektrométer, amely a kozmikus objektumokból kibocsátott fény hullámhosszát vizsgálja, hogy feltárja összetételüket, kimutatta az egyenletesen osztott hélium-hidrogén kettősséget. A végleges ok nem ismert, de a kutatóknak van néhány meggyőző elmélete. A legjobb feltételezésük szerint a fehér törpe fejlődésének egy ritkán látott szakaszán megy keresztül.
Nem mindegyik, de néhány fehér törpe felszínén a hidrogénből hélium-domináltá válik. Így lehet, hogy pont ezt a folyamatot sikerült tetten érniük a kutatóknak.
Ez is érdekelhet: Két halálraítélt csillag táncát fotózta le a Hubble
Jellemzően egy egészségesen forró fehér törpe gravitációja a nehezebb héliumot a magjába vonzza, míg a könnyebb hidrogén a felszínre sodródik, különálló rétegeket alkotva. Amikor azonban a csillag lehűl, ez a hierarchia felbomlik, mivel az elemek keverednek, megváltoztatva a csillag megjelenését és összetételét.
Ennek többé-kevésbé egyenletesen kell történnie az egész csillagban, nem csak az egyik felében. A kutatók szerint ezért az aszimmetrikus mágneses mezők lehetnek a felelősek. Ugyanis a mágneses mezők megakadályozhatják az anyagok keveredését. Tehát ha a mágneses mező az egyik oldalon erősebb, akkor azon az oldalon kevesebb lenne a keveredés és több hidrogén.
