Két barna törpe összeolvadásából vadonatúj csillag képződhet egy friss felfedezés szerint

A barna törpék olyan égitestek, amelyeknek tömege kevés ahhoz, hogy magjukban beinduljon a hidrogénfúzió. Ez az a folyamat, amely a Napunkhoz hasonló csillagokat működteti. Így hiába keletkeznek ugyanabból az anyagból és hasonló módon, mint a csillagok, végül nem jutnak el a végső stádiumba. Innen ered a „sikertelen csillag” elnevezés is.

A Kaliforniai Műszaki Intézet kutatói azonban nemrég egy szokatlan rendszert azonosítottak, amikor a kaliforniai Palomar Obszervatórium legújabb adatait elemezték. A kiszúrt ZTF J1239+8347 jelű objektum – amely mintegy ezer fényévre található bolygónktól a Nagy Medve csillagképben – két barna törpéből áll, amelyek korábban nem tapasztalt, extrém közelségben keringenek egymás körül.

A különlegesség nem pusztán a közelségükben rejlik, az egyik barna törpe ugyanis aktívan anyagot szív el a társától. Ezt a jelenséget eddig főként nagyobb tömegű csillagpárok esetében figyelték meg, azonban itt is ugyanaz valósul meg: a sűrűbb objektum gravitációja átcsatornázza az anyagot a ritkább társáról. A folyamat egyfajta kozmikus fúvókához hasonlítható, amelyen keresztül képes áramlani az anyag, idézi a tanulmányt a Space.

Ez az átadás látványos következményekkel jár. A becsapódási pont felhevül és erősen világítani kezd, miközben a rendszer fényessége 57 másodpercenként változik. Ez a gyors, periodikus jel volt az, amely a kutatóknak is szemet szúrt és kiemelte a rendszert több milliárdnyi objektum közül.

Az egyik szerint az anyagot gyűjtő barna törpe elérheti azt a kritikus tömeget, amely már elegendő a magfúzió beindításához, így valódi, stabilizálódott csillaggá válhat. A másik elgondolás még látványosabb: a két objektum összeütközik és egyesül, létrehozva ezzel egy már működőképes, de fiatal és még kevésbé stabil csillagot.

Azt azonban egyelőre nem tudni pontosan, hogyan került ilyen közel egymáshoz ez a két objektum. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint egy harmadik csillag gravitációs hatása játszhatott szerepet a rendszer összepréselésében. Az viszont egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem egyedi esetről van szó. A chilei Vera Rubin Obszervatórium várhatóan további hasonló jelenségeket azonosíthat majd, amely segíthet megérteni, mennyire számít gyakorinak a barna törpék különös összeolvadása.