indonéz barlangrajz

Kutatók szerint az indonéz Celebesz szigetén talált, 51 ezer éves falfestmények a képi történetmesélés valaha felfedezett legrégebbi bizonyítékai. Az eredmény arra enged következtetni, hogy az emberek sokkal régebb óta használják a művészetet történetek közvetítésére, mint azt eddig hittük.


A régészeti leletek szerint a neandervölgyiek már 75 ezer évvel ezelőtt elkezdték rajzokkal és festményekkel jelölni a barlangokat, de ezek a jelzések nonfiguratívak voltak, nem ábrázoltak semmit. Néhány évvel ezelőttig a legrégebbi ismert figurális barlangfestmény egy 21 ezer éves sziklarajz volt a franciaországi Lascaux-ban, 2019-ben azonban a régészek több száz falrajzot tártak fel Indonéziában.

A rajzok között van egy meglepően nagy, 4,5 méter széles összefüggő terület, amely emberhez hasonló alakokat ábrázol, akik celebeszi disznókkal és ázsiai bivalyokkal harcolnak. A régészek megállapították, hogy ez a kiterjedt rajz legalább 48 ezer éves.

Ami még meglepőbb, hogy az ausztrál Griffith Egyetem régészei egy másik, közeli barlangban egy hasonló, szintén egy emberszerű alakot és egy disznót ábrázoló képet találtak, ami minimum 51 200 évvel ezelőtt készült,

ezáltal pedig a történetmesélő művészet ma ismert legrégebbi példájának számít.

Ezek az Indonéziából származó ábrázolások közel 20 ezer évvel korábbra tolják vissza az eddig ismert dátumokat, ami valóban úttörő felfedezés

– mondta Derek Hodgson, az írás kialakulását vizsgáló INSCRIBE projekt régésze, aki nem vett részt a tanulmányban.

az indon\u00e9z barlangrajz r\u00e9szletes elemz\u00e9se

Az összefüggő festmények részletes elemzése

Fotó: Adhi Agus Oktaviana et al. (Creative Commons Attribution 4.0 International License)

A levont következtetésekkel azonban nem mindenki ért egyet. Paul Pettitt, a brit Durham Egyetem régésze a Live Science-nek azt nyilatkozta: elég nagy jóindulat kell ahhoz, hogy egyértelműen műalkotásokról beszélhessünk.

A kormeghatározási módszer megkérdőjelezhetetlen, de a csapat értelmezése biztosan nem. A képeket elnézve én nem tudom kizárni, hogy ezek a festmények elszigetelt ábrázolások, amelyek csak véletlenül kerültek egymás mellé.

Pedig a tanulmány szerzői szerint, mivel a barlangokban semmilyen más, emberi foglalkozásra utaló bizonyítékot nem találtak, a helyszínt kizárólag művészeti alkotások készítésére tartották fent.

Erre enged következtetni az is, hogy a barlangok a terület többi részétől elrejtve, magasabban fekszenek.

Lehetséges, hogy ezek a korai emberek csak azért mentek fel ezekbe a magasan fekvő barlangokba, hogy a művészetnek hódoljanak

– mondta egy sajtótájékoztatón a tanulmány társszerzője, Maxime Aubert, a Griffith Egyetem régésze és geokémikusa.


A figyelmetekbe ajánljuk