demencia
Az Alzheimer-kór régóta az emberiség és az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása. A tudósok évtizedek óta azon vannak, hogy megtalálják a betegség kialakulásának okát és gyógymódját. A napokban azonban súlyos állítások kerültek elő, ami szerint az elmúlt 20 év kutatásai egy olyan tanulmányon alapultak, amely hamisított adatokat használt.

A szóban forgó – akkoriban úttörőnek számító – tanulmány 2006-ban jelent meg a Nature folyóiratban. A szerző Sylvain Lesné volt, aki idősebb, memóriakárosodott egereken kísérletezett, és arra a következtetésre jutott, hogy „a középkorú egerek memóriazavarát" egy bizonyos amiloidfehérje, a Aβ*56 csomóinak felhalmozódása okozza. Ez látszólag megerősítette a 2000-es években felerősödő elméletet, miszerint a „toxikus oligomerek" – az amiloid fehérje egy altípusa – az Alzheimer-kór okozói.

Megjelenése óta a tanulmány az Alzheimer-kutatás egyik legtöbbet idézett kutatása lett az évszázadban – írja a Futurism a Science alapján.

Az biztos, hogy dollármilliárdokat fektettek be a „toxikus oligomer" hipotézisre épülő kezelésekre: csak ebben az évben az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 1,6 milliárd dollárt fektetett olyan Alzheimer-projektekbe, amelyek erre az elméletre alapoznak.

A tanulmánynak voltak kritikusai is. Matthew Schrag, a Vanderbilt Egyetem idegkutatójának is gyanús volt, ezért felkérte pár ügyvéd, hogy vizsgálja meg, hogy a Simulfilam – egy Alzheimer-kór elleni gyógyszer, amelyről a kifejlesztője, a Cassava Sciences azt állítja, hogy a tünetek kezelésére képes az állítólag problémás Aβ*56 amiloid fehérje megtámadásával – olyan kutatáson alapul-e, amely csalás volt.

Schrag utánanézett a már említett 2006-os tanulmánynak, illetve más, Sylvain Lesné által írt Alzheimer-kórról szóló kutatást is megnézett. Schrag azt találta, hogy tényleg csalásról lehet szó: a fehérjéket reprezentáló sávokban lévő foltok képeiként bemutatott adatok hamisítottak.

Állítása szerint a blotok manipulálásával és megkettőzésével hamisan kimutatható egy fehérje jelenléte. A befolyásos tanulmány esetében a manipulált blotok látszólag azt mutatták, hogy a problémás amiloid fehérje jelen van. Ha Schragnak tényleg igaza van, akkor ez az úttörőnek számító felfedezés eredményeit manipulálták – bár Schrag nem tudta bizonyítottan csalásnak mondani az esetet.

Ráadásul a Science több szakértőt is felbérelt, akik 6 hónapig tartó vizsgálatot folytatott Schrag megállapításait követően, és hasonló következtetésre jutottak. Sőt, a szakértők szerint több mint 70 másik, Lesné által írt tanulmány is gyanús – lényegében – még az sem világos, hogy a már említett Aβ*56 egyáltalán létezik-e.

A Science felkereste a tanulmányokat szerző Lesnét is, de nem válaszolt a lapnak. Az viszont egészen biztos, hogy az ügynek lesz még folytatása.

A figyelmetekbe ajánljuk