Albert Einsteint a valaha élt egyik legnagyobb tudósként tartják számon, azonban néha még ő is hibázott.
Albert Einstein 1915-ben nyilvánosságra hozta az általános relativitáselméletet, amely nagyban hozzájárult ahhoz, megértsük a saját, illetve a körülöttünk lévő világokat.
A szóban forgó geometria elmélet kimondja, hogy a tömeg és az energia „meggörbíti” a téridőt, és ez a görbület hatással van a szabad részecskék mozgására, illetve a fényére is.
Einstein és kollégái akkoriban úgy gondolták, hogy a világegyetem nem egy változó valami: mindig is ilyen volt, és soha nem változott, maximum nagyon kis apróságokban.
Ez is érdekelhet: Albert Einsteinnel barátkozott, miközben megváltoztatta a világot – 115 éve született Teller Ede
Einstein azonban rájött, hogy amikor az elméletébe számokat illeszt, akkor az jön ki, hogy a végén minden egy fekete lyukba torkollik. Ez pedig láthatóan nem így van, például a Tejútrendszer sem omlik össze. A problémát felismerve pedig a kutató kiegészítette az elméletét egy úgynevezett kozmológiai állandóval.
A világ vezető tudósai azonban nem tudtak mit kezdeni ezzel a kozmológiai állandóval, ezért egyre hevesebben bírálták Einsteint. A német fizikus azonban nem engedett a nyomásnak, makacsul ragaszkodott az elképzeléséhez.
Évtizedekkel később azonban úgy döntött, hogy visszavonja kozmológiai állandóra vonatkozó megállapítását, és a kiegészítést „élete legnagyobb baklövésének” könyvelte el.
Ez közel fél évszázadig igaznak is tűnt, azonban 1998-ban a csillagászok megállapították, hogy a világegyetem tágulása gyorsul.
Ez a furcsa láthatatlan lökés a sötét energia nevet kapta. Sőt, a szakemberek azt is megállapították, hogy kozmológiai állandó a legjobb módja annak, hogy ezt az általános relativitáselmélet egyenletében leírják.
Fontos hozzátenni, hogy ez nem pontosan az a jelenség, amiről Einstein beszélt, de igenis köze van ahhoz, amit a tudós óriási szívfájdalmak közepette visszavonatott.
Forrás: IFL Science
