A népi bölcsesség szerint a hosszú és egészséges élethez vezető út 10 000 lépéssel kezdődik.
A mozgásszegényebb életmódot folytatók számára ez egy olyan cél, amelynek fenntartása némi erőfeszítést igényelhet. Azt is tudjuk már egy ideje, hogy a „10000 lépés-teória” szinte biztosan téves.
Négy kontinens 15 létező tanulmányából összeállított adatait elemezve egy kutatócsoport most egy kényelmesebb számadatnál kötött ki: az optimális szám valószínűleg közelebb van a napi 6000 lépéshez, életkortól függően. Ennél több nem valószínű, hogy tovább csökkenti a korai halálozás esélyét.
Az ember alapvetően járásra termett. Az evolúció úgy alakította ki a fiziológiánkat, hogy nagy távolságokat tudjunk gyalogolni, és könnyen leadjuk a hőt, miközben fordított ingaként ketyegünk oda-vissza, élelmet és vizet keresve.
Ez azt jelenti, hogy anyagcserénk, szív- és érrendszeri kondíciónk, csontjainkra és izmainkra gyakorolt hatásunk, sőt még mentális egészségünk is úgy van beállítva, hogy értékeljük a túrázást. Ha bármilyen sétát beiktatunk a sűrű időbeosztásunkba, az jó szolgálatot tesz nekünk azzal, hogy segít hosszabb, egészségesebb és boldogabb életet élni.
Ezt könnyebb mondani, mint megtenni azoknak, akiknek kevés az idejük vagy nincs motivációjuk, ezért a technológiai cégek olyan kis eszközöket fejlesztettek ki, amelyek segítenek nyomon követni a naponta megtett lépéseink számát.
Fél évszázaddal ezelőtt a japán Yamasa Clock and Instrument Company az 1964-es tokiói olimpiai játékokból próbált hasznot húzni, és egy Manpo-kei nevű lépésszámlálót gyártott – ez a szó lefordítva 10 000 lépést jelent.
Miért 10 000? Nagy valószínűséggel a jó öreg marketing miatt. Ez egy szép, kerek szám, amely elég megerőltetőnek hangzik ahhoz, hogy küzdeni kelljen érte, de kellően elérhető ahhoz, hogy érdemes legyen törekedni rá. A tudományos alapok azonban hiányoznak az „egyenletből”.
Tavaly Amanda Paluch és csapata egy több mint 2000, az Egyesült Államokban élő középkorú személyből álló kohorszon alapuló kutatást tett közzé. Megállapították, hogy a napi legalább 7000 lépés megtétele 50-70 százalékkal csökkenti az idő előtti halálozás esélyét.
Mivel továbbra is kérdéses, hogy a több jobb-e, és hogy a sok lépés gyorsabb tempóba szorítása egyáltalán hasznos-e, a kutatócsoport kiszélesítette a hálóját, hogy a korábban közzétett kutatásokat is bevonja a kísérletbe.
Legújabb metaanalízisükben 47 471 felnőtt egészségéről és lépésszámáról gyűjtött információkat vettek figyelembe Ázsiából, Ausztráliából, Európából és Észak-Amerikából. Megállapították, hogy a felnőttek azon 25 százalékának, akik naponta a legtöbbet léptek, 40-53 százalékkal kisebb volt az esélye a halálozásra, mint a lépések számát tekintve az alsó 25 százalékba tartozóknak.
A 60 éves és idősebb felnőttek esetében ez a csökkent kockázat napi 6000-8000 lépésnél tetőzött. A további lépéseknek más előnyei is lehetnek, de a halálozás esélyének csökkenése nem tartozik ezek közé.
A tanulmány megállapította, hogy a fiatalabbaknak is jót tenne, ha egy kicsit többet sétálnának, de nem volt bizonyíték arra, hogy feltétlenül tovább élnének, ha napi 8000-10 000 lépésnél többet sétálnának. Ami a lépések arányát illeti, a csapat úgy találta, hogy a mennyiség az, ami igazán számít.
Napi fél óra intenzív mozgás nagy lökést adhat azoknak, akik sokat ülnek. Ha idősebb korban is beiktatunk egy kis erőnléti edzést, az segíthet, hogy az agyunk éles maradjon, a szívünk és a csontjaink pedig egészségesek és erősek legyenek.
Forrás: Science Alert
