fővámtéri piac
Shutterstock

Jelentősen drágulhat a magyarok egyik kedvenc itala, kérdés, hogy lenyelik-e

Az Agrárszektor készített interjút Mihályi Lászlóval, a Pálinka Nemzeti Tanács elnökével. Az interjúban kitértek azokra a gyümölcsökre is, amelyekből a legjobb pálinka készül Magyarországon,, illetve, hogy melyek a legkedveltebb, és melyek a kevésbé népszerű gyümölcsök. Mihályi arról is beszélt, hogy hogyan élte meg a pálinkaágazat az elmúlt időszak történéseit, és mi várhat a termelőkre és a fogyasztókra.

A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke elárulta, Magyarországon a klasszikus pálinkaízek két meghatározó gyümölcse a barack és a szilva – szemlézte az interjút a Vince.

Mellettük elterjedt még a meggy, alma, körte is, amik a legnépszerűbb gyümölcsnek számítanak, de szép számmal vannak a piacon a szőlőből és törkölyből, akár fehér vagy kék, készült pálinkák is, de feljövőben van még a birs és a cseresznye is – alacsonyabb ára miatt viszont továbbra is népszerű a vegyesgyümölcs-pálinka.

Mihályi László kiemelte, hogy a kulturált pálinkafogyasztás elterjedésével egyre nagyobb számban vannak azok, akik igénylik az új ízeket. Így egyre nagyobb teret hódítanak a vadon termett gyümölcsökből, és a bogyósokból készült pálinkák. A málna, feketeribizli, szeder, kökény, berkenye, som is kedvelt alapanyag, illetve keresett íz a piacon, mint különlegesség.

Mihályi elmondta azt is, hogy léteznek-e olyan gyümölcsök, amelyekből nem lehet, vagy nem éri meg pálinkát főzni: a szervezet elnöke elmagyarázta, hogy az olyan gyümölcsökből, melyek alacsony saját gyümölcscukor-tartalmuk miatt nem cefrézhetők – ilyen például a homoktövis – , nem igazán készíthető gazdaságosan pálinka. Egyébként bármely Magyarországon termett gyümölcsből készíthető pálinka, legfeljebb a csekély kihozatal miatt nagyon drága lesz, és nem lesz rá kereslet.

Mi várható a piacon? 

Az előző évben számos nehézséget tapasztalhattak az ágazat szereplői, egyebek mellett az energiaárak megugrását és az alapanyagok drágulását, és Mihályi szerint az elmúlt év nehézségei idén is folytatódni fogna. Az energiaválság miatt megnövekedtek az előállítási költségek, tavaly a gyümölcsárak nagy mértékben megemelkedtek, melyet csak tetézett a magas infláció.

A gyümölcsárak növekedése azonban csak egyik tényezője a pálinka árának alakulásában, mivel növeli az előállítási költséget a bérigények növekedése is. Ugyanakkor, mivel az üvegek, élesztő, savak és sok más segédanyag legtöbbjét importból kell beszerezni, a forint gyengülése ezen a téren is komoly költségnövekedést idézett elő. Mindezek tetejébe az orosz-ukrán háború miatt hiány van palackokból is.

A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke az előző évvel kapcsolatban kifejtette, hogy a pálinka szabadforgalma a népegészségügyi termékadó (NETA) 2019-es bevezetése és a koronavírus-járvány előtt évi 1 millió hektoliterfok (hlf.) körül alakult. Tavaly ez nem egész 700 ezer hlf. volt. Ez 1 százalékkal haladta meg az előző évit, de nem érte el a 2014-es kibocsátást, és most fordult elő először, hogy az első félév erősebb volt, mint a második.

Mihályi szerint a főzdék első gondolata a rossz piaci helyzetben az áremelés, de a fogyasztói ár további növelését a fogyasztók többsége már nem tolerálná. A pálinka-előállítók nagyjából 40 százalékos áremelést tartanának indokoltnak (ahogy az élelmiszerek többségénél is hasonló áremelkedés történt), ennek azonban csak mintegy felét, azaz 20 százalékot lehetne érvényesíteni az árakban, ennél többet a piac nem fogadna el.


A figyelmetekbe ajánljuk