Joggal vetődik fel a kérdés: miért került fel a kedvenc varázslóinkról szóló J.K. Rowling-széria az amerikai Szellemi Szabadság Hivatalának (OIF) szégyenlistájára?
Az OIF (Office for Intellectual Freedom) minden évben összeállít egy listát arról a 10 könyvről, amelyek a legnagyobb közfelháborodást keltették az adott évben. Az összeállítás médiatörténeteken, valamint a különböző közösségektől – iskoláktól, könyvtáraktól – érkező önkéntes jelentéseken alapul. Célja, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot a könyvtárakban és az iskolákban folyó cenzúráról.
2019-ben a 10 legnagyobb kihívást jelentő könyvek listáján szerepelt sokunk kedvenc könyvsorozata, a Harry Potter-széria. Mi több, a fiatal varázsló kalandjairól szóló sorozat a kilencedik helyet kapta, annál enyhébb kritikát a listán az "And Tango Makes Three" című gyermekkötet kapott. A mesében két homoszexuális pingvin fogad örökbe egy pingvin bébit.
Na de miért ne szeretnék a szülők, hogy egy olyan könyvsorozat, mint a Harry Potter, kölcsönözhető legyen a gyermekek számára?
Az OIF szerencsére erre is megadja a választ a beérkező cenzúrálási kérelmek alapján, mi szerint a Harry Potter-kötetek azért károsak a gyermekek számára, mert azok legitimizálják a mágiát és boszorkányságot, tényleges átkokat és varázslatokat tartalmaznak, valamint olyan karaktereket vonultatnak fel, akik alávaló, gonosz módszerekkel érik el céljaikat.
A könyvsorozat egyébként nem először szerepel a szégyenlistán. A Harry Potter 2001-ben, az első filmadaptáció megjelenése után, majd 2002-ben is a lista élén szerepelt, akkor családellenesnek, okkult és sátánista műnek titulálták, amelyben kiemelt vallási nézőpont és erőszak szerepel. Ezt követően 2003-ban a második helyet foglalta el a listán J. K. Rowling műve, akkor is ugyan ezekkel az indokokkal. Úgy tűnik, 16 évvel később még több okot találtak az egyébként szórakoztató és egyben tanulságos gyerekkönyvek cenzúrálására, amelyek a kritikákkal ellentétben sokat tanítanak az összetartásról, bátorságról, kitartásról, barátságról, és a családról.
Forrás: ALA
