A magyar történelem rengeteg érdekes és izgalmas sztorit hordoz magában, amelyekből számos filmet készítettek az elmúlt években. Az alábbi cikkben öt olyan igaz történeten alapuló magyar történelmi filmet mutatunk be, amelyek bővebb képet adnak hazánk múltjáról.
A berni követ (2014)
A Szász Attila által rendezett tévéfilm a szocializmus legsötétebb korszakába, az 1950-es évekbe kalauzol el bennünket, ahol a forradalom leverése után a svájci Bern városában két elkeseredett magyar emigráns túszul ejti az ottani magyar követet.
A fegyveres fiatalok fő célja nem más, minthogy megszerezzenek egy titkosított kódkönyvet Koroknai Mihálytól, amely tartalmát aztán be akarják olvasni a Szabad Európa Rádióban. A történet azonban váratlan fordulatokat vesz és végül egy feszültségekkel teli túszdráma bontakozik ki.
A film sztorija valós eseményen alapul, azonban közel 50 évig kevesen ismerték, mígnem a sokak által az egyik legjobb magyar forgatókönyv írónak tartott Köbli Norbert rá nem talált. A film a dinamikus történetvezetése mellett a remek szereposztás miatt tud igazán működni. Kulka János szabályosan tündököl a nagykövet karakterében, de a két túszejtő szerepét alakító Kádas József és Szabó Kimmel Tamás is remek alakítást nyújt.
Az alábbi linken megtekintheted a filmet:
Félvilág (2015)
Mágnás Elza az első világháború előtti időszak Budapestjének legismertebb és legbefolyásosabb kurtizánja volt, a Félvilág című film az ő halálának történetét mutatja be. Elza (Kovács Patrícia) és bigott komornája (Gryllus Dorka) mellé megérkezik a főhősnő házába az új cselédlány, Kató (Döbrösi Laura), ezután pedig a sztori teljesen a feje tetejére áll.
Sötét dolgok derülnek ki a karakterek múltjáról, és az Elza körül ólálkodó férfiak is folyamatosan megnehezítik a kurtizán és cselédei életét. A fő történeti szál természetesen arra fókuszál, hogy rájöjjünk Mágnás Elza gyilkosának kilétére, ám ebben a lebilincselő történelmi krimiben betekintést nyerhetünk a Monarchia utolsó hónapjainak világába is.
A berni követhez hasonlóan Szász Attila ült a rendezői székben és az előbb említett három színésznő mellett, Sándor Péter és Kulka János is feltűnik a filmben.
Kincsem (2017)
A Kincsem nevű ló a valaha élt egyik legsikeresebb magyar versenyparipa volt, legendáját számos korabeli szerző megírta. A róla szóló film a versenyló és tulajdonosának, Blaskovich Ernőnek a történetét mutatja be. Blaskovich (Nagy Ervin) az 1848-as forradalom után szinte mindenét elveszítette és ezek után éveken keresztül céltalanul tengette életét, mígnem a csodalónak is becézett Kincsemben megtalálta a végzetét és minden erejét a paripa felkészítésére és versenyeztetésére fordította. A sikertörténetek azonban tele vannak megpróbáltatásokkal, a főhős apja haláláért felelős osztrák tábornokkal folyamatos harcot vív, ám eközben ennél is nagyobb fejfájást okoz neki az a tény, hogy beleszeret legnagyobb ellensége lányába, Klara Von Oettingenbe (Petrik Andrea). Ernő komoly dilemma előtt áll: megbosszulja apja gyilkosát, vagy küzdjön a szerelméért? A sztori szereplői valós személyek voltak, a film is számos megtörtént cselekményt tartalmaz, azonban a történet jelentős része fikciókon alapul.
A Valami Amerika filmekkel ismertté vált Herendi Gábor egy nagyszabású történelmi mozit szeretett volna készíteni és minden bizonnyal bejöttek a számításai. Az alkotást több mint 456 ezren látták a mozikban, amivel a Kincsem helyet foglalt magának a legsikeresebb magyar filmek listáján.
Az alábbi linken megtekintheted a filmet:
A Napfény Íze (1999)
Szabó Istvánt kétségkívül a valaha élt egyik legnagyobb hazai filmrendezőként tartjuk számon. A Mephisto című filmjéért Oscar-díjat kapó művész olyan nagy jelentőséggel bíró mozikat rendezett, mint a Hanussen vagy a Redl Ezredes. Az 1999-ben készült A Napfény Íze című filmje volt talán karrierje egyik legkomolyabb vállalkozása, mivel angol nyelven, nemzetközi közönségnek mutatott be egy nagyon is magyar történetet.
Az alkotás egy zsidó származású likőrgyáros család, a Sonnenschein família három generációjának életét meséli el. A sztori lényegében végig kíséri a 20. századi magyar történelem alakulását.
A film érdekessége, hogy mindhárom generáció főhősét ugyanaz a színész, Ralph Fiennes alakítja, aki fantasztikusan kelti életre a három főszereplő közötti hasonlóságokat és különbségeket is.
Érdemes a filmben szereplő színészekről is ejteni néhány szót, mivel szinte bármelyik nagyköltségvetésű hollywoodi szuperprodukció megirigyelné ezt a szereposztást: Fiennes mellett olyan világsztárok tűnnek fel a moziban, mint Rachel Weisz, William Hurt, Rosemary Harris, Molly Parker vagy Mark Strong.
Nem szabad elfeledkeznünk azonban a hazai művészekről sem, a legendás Törőcsik Mari, Andorrai Péter, László Zsolt, Máté Gábor és Kulka János is mind tiszteletüket tették a filmben. A Napfény Ízéről fontos tudni, hogy bár a történet alapvetően egy fikciós sztori, rengeteg megtörtént eseményt szőttek bele a forgatókönyvbe. A középső fiú, Sors Ádám karakterét például egy valódi olimpiai bajnok vívó, Petschauer Attila személyéről mintázták és a filmben a legtöbb helyen megegyezik a két személy életútja.
Trezor (2018)
A listánkat zárjuk egy viszonylag friss alkotással, a Bergendy Péter által rendezett Trezor című film története az 1956-os forradalom utáni napokban játszódik, amikor is az egykori bankszékházban berendezett Belügyminisztérium trezorjának ajtaját a szovjet vezetés mindenképpen ki akarja nyitni. A bunker kulcsfontosságú iratokat tartalmaz, mivel azonban a felkelés alatt elvesztek a kulcsok, szükség van egy profi betörőre, aki ki tudja nyitni a széfet.
Ekkor jön képbe az Anger Zsolt által játszott Beck János, aki egy félresikerült bankrablás miatt már 10 éve börtönben ül. Honti Kálmán felügyelő (Scherer Péter) felkeresi őt és felajánlja neki, hogy több évet elenged a hátralévő büntetéséből, ha segédkezik az akcióban. Beck belemegy az alkuba, ám a széf feltörése közben óriási titkokra bukkan.
A film remek képet ad az '56-os események utáni napokról, a rendszer mérhetetlen kiszolgáltatottságáról, és gonoszságáról. Anger fantasztikusan formálja meg a betörő karakterét, Scherer pedig sokak szerint élete alakítását nyújtotta filmben.
Akármennyire is hihetetlen, de a film sztorija a valóságban is megtörtént, a forgatókönyvet a cikkben már említett Köbli Norbert írta. A további szerepekben többek között Hámori Gabriellát, Tasnádi Bencét és Bezerédi Zoltánt láthatjuk.
Az alábbi linken megtekintheted a filmet:
