Milyen biológiai folyamatok idézik elő agyunkban a szenvedélyt? Hogyan különböztethetjük meg a harmonikus és a megszállott szenvedélyt a munka világában? A szenvedélyünkre egyszer csak rátalálunk, vagy fokozatosan is kialakíthatjuk? A hivatáskeresés és a munkamánia két, egyre gyakrabban előkerülő fogalom napjainkban, amelyeknek ezúttal a szenvedély aspektusából járunk utána.
A szenvedély alapjaiban határozza meg emberi mivoltunkat, ősidőktől fogva a tetteink egyik legfontosabb forrása, a tudomány mégis meglepően későn kezdett el foglalkozni vele: a pszichológia csupán 20-25 éve vizsgálja a szenvedély jelenségét. Az első kutatásokat Robert J. Vallerand kanadai pszichológus indította el, akinek a modellje szerint a szenvedély egy erős késztetés, amely örömöt és elégedettséget okoz, ezért jelentős időt és energiát fektetünk abba, hogy átélhessük. A szenvedélynek szerinte két fő típusa létezik: a harmonikus és a megszállott szenvedély.
Harmónia vs. megszállottság
Harmonikus szenvedélyről akkor beszélünk, ha elköteleződünk egy szabadon választott tevékenység mellett, amely örömöt okoz, amelytől motiváltnak érezzük magunkat, és amely ezáltal az identitásunk részévé válik. Az ilyen szenvedély nem fenyegető, mert rövid és hosszú távon egyaránt javítja a testi és lelki jóllétet, lehetőséget ad az önkiteljesedésre, és összhangban van az élet olyan fontos aspektusaival, mint például a család vagy a szabadidő.
Ha megtaláljuk azt a tevékenységet, amely valóban örömmel tölt el bennünket, akkor a munkavégzés már nem csupán kötelezettség lesz, hanem a személyes fejlődésünk eszközévé válik
– mondja dr. Meskó Norbert evolúciós pszichológus, egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének munkatársa, majd hozzéteszi:
A szenvedély fokozza és fenntartja a feladatok iránti motivációt, és ezáltal a munkavállaló elkötelezetté válik mind a munkája, mind a munkahelye iránt. Ha olyan munkát végzünk, amelyben megélhetjük a szenvedély pozitív aspektusait, akkor megtapasztalhatjuk a tevékenységért, nem pedig a jutalomért való munkavégzés örömét.
Kutatások kimutatták, hogy a harmonikus szenvedéllyel élők gyakrabban éreznek pozitív érzelmeket, jobb minőségűek a kapcsolataik, hajlamosabbak átélni a flow élményét, és elégedettebbek életminőségükkel.
Hamu és Gyémánt / AI által generált kép
Ezzel szemben a megszállott szenvedély átélői kényszerítő vágyat éreznek egy tevékenység végrehajtására, ami nehézségeket okozhat az élet más területein. A megszállott szenvedély gyakran vezet munkával, családdal kapcsolatos konfliktusokhoz, negatív testi tünetekhez és kapcsolati problémákhoz.
Ahogy dr. Meskó Norbert fogalmaz, mindkét szenvedélytípusnál hasonló mértékű lehet az elköteleződés és a szeretet az adott tevékenység iránt, de a motivációkban és következményekben jelentős különbségek figyelhetők meg. A megszállott szenvedély nemcsak a tevékenység iránti szeretetből fakad, hanem például a gyenge önbecsülésből, a hibázástól vagy a negatív visszajelzésektől való félelemből, vagy olyan negatív késztetésekből, mint az irreális elvárások, a rivalizálás és a másokon való felülemelkedés vágya.
A munka ilyenkor már nem kiteljesedés vagy örömforrás, hanem kontrollálhatatlan kényszer.
A stressz és a szorongás a munkaidőn kívül is nyomasztó teherként nehezedik az egyénre, és rányomja a bélyegét a pihenésre és a személyes kapcsolatok ápolására.
A munkamánia sötét oldala
A munkafüggőség keveset kutatott terület, és máig nem szerepel egyik pszichiátriai diagnosztikai rendszerben sem. Magyarországon először 1919-ben Ferenczi Sándor pszichoanalitikus jegyezte le a „vasárnapi neurózist”, amikor a munkaszüneti napokon egyesek fejfájásra, hányingerre, ingerlékenységre, kedvtelenségre panaszkodtak, és nem tudtak mit kezdeni magukkal. A „workaholism” kifejezést az amerikai Wayne Oates használta először 1971-ben, azokra az esetekre, amikor a munkamánia már akadályozta az egyén testi egészségét, személyes boldogságát, interperszonális kapcsolatait és alapvető társas működését.
Szöveg: Lengyel Csilla
Folytatás a Hamu és Gyémánt magazinban!
A Hamu és Gyémánt magazin őszi lapszáma
A teljes cikket, benne további érdekességekkel keressétek a Hamu és Gyémánt magazin őszi lapszámában, amely elérhető a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető, előfizethető közvetlenül a kiadónál.
