Egy tévedés a Wikipédián hosszú időre átírta Wales történelmét
Egy középkori walesi ütközet története évekig úgy terjedt az interneten, mintha a csata részletei pontosan ismertek lennének. A gond csak az, hogy a látványos összecsapás több ponton bizonytalan forrásokra épül, és valószínűleg egy vitatott középkori krónikából szivárgott át a modern köztudatba. A történet jól mutatja, hogyan válhat egy bizonytalan forrásból internetes „történelem”.
1282. december 11-én meghalt Llywelyn ap Gruffudd, Wales utolsó önálló fejedelme. Halála fordulópont volt: I. Eduárd angol király hadjáratai után Wales politikai önállósága gyakorlatilag összeomlott, a következő évben pedig az angol hódítás teljessé vált. Maga a dátum és a történelmi következmény viszonylag biztosnak tűnik, az viszont már jóval bizonytalanabb, pontosan hogyan halt meg Llywelyn. Az interneten sokáig egy rendkívül részletes változat terjedt. Eszerint a walesiek az Irfon folyó hídjánál álltak fel, az angolok pedig egy helyi segítségével gázlót találtak, átkeltek a folyón, majd oldalról támadtak rá a walesi seregre. Ebben a változatban pontos csapatmozgások, létszámok, íjászok, lovagok és súlyos veszteségek szerepelnek, vagyis szinte minden, amit egy középkori csataleírás ritkán kínál ilyen részletességgel.
Éppen ez teszi gyanússá. A középkori walesi források ennél sokkal szűkszavúbbak. A Brut y Tywysogion, vagyis A fejedelmek krónikája annyit rögzít, hogy Llywelyn Builth Wells közelében tartózkodott, majd angol erők támadtak rá, és ő a legfontosabb embereivel együtt elesett. Nincs részletes hídcsata, nincs pontos hadrend, és nincs több ezres veszteséglista. Egy korabeli siratóénekben ráadásul a „tizennyolcak halála” jelenik meg, ami szintén kisebb kíséretre, mint nagy, látványos ütközetre utal.
A részletesebb verzió fő forrása Walter of Guisborough angol krónikás lehetett, aki 1300 körül jegyezhette le az eseményeket. Beszámolója szerint valóban szerepet kapott egy híd, egy gázló és egy sikeres angol kerülőmanőver. A gond az, hogy más források ezt nem támasztják alá ilyen formában, J. Beverley Smith történész pedig Llywelynről szóló monográfiájában kifejezetten óvatosságra int ezzel az értelmezéssel kapcsolatban.
A leírást még gyanúsabbá teszi, hogy Walter of Guisborough egy másik híres csatáról, az 1297-es Stirling Bridge-i ütközetről is beszámolt. Ott az angolok szintén egy hídnál kerültek nehéz helyzetbe, és felmerült egy alternatív átkelési lehetőség. A walesi történet mintha ennek fordított változata lenne: amit az angolok Skóciában nem tettek meg, azt a krónika szerint Walesben megtették, és győztek. Emiatt a hídnál vívott, drámai csata leírását nagy fenntartással kell kezelni.
A modern félreértés elterjedéséhez nagy mértékben hozzájárult a Wikipédia is. A csatáról szóló angol nyelvű szócikk 2006 után sokáig látványos részletességgel közölte a vitatott verziót, miközben a források megjelölése gyenge volt, és több adat – például a csapatlétszámok – nem vezethető vissza megbízható középkori forrásra. A történet így továbbélt blogokban, videókban és ismeretterjesztő anyagokban, miközben a semmilyen módon nem bizonyítható részletek egyre inkább kész tényként kezdtek tovább élni. A Wikipédia-szócikket azóta átdolgozták, a túl részletes csataleírás pedig már nem úgy szerepel benne, mint korábban. A tanulság mégis megmaradt: egy bizonytalan középkori forrás és egy sokáig ellenőrizetlen online szócikk együtt elég lehet ahhoz, hogy egy látványos, de ingatag történeti verzió rögzüljön a köztudatban.
Olvasd el ezt is!